Hány éves korában kezdett gondolkodni azon, hogy tanár szeretne lenni, és mikor volt teljesen biztos benne?
Már egész korán, általános iskolás koromban éreztem affinitást a tanári pálya iránt. Szüleim is tanárok, édesapám szintén matematikát és fizikát tanít, akárcsak én. Emiatt úgy érzem, már igen korán beleláttam a tanári pálya szépségeibe és nehézségeibe egyaránt. Mindig is boldogsággal töltött el, ha osztálytársaimnak, testvéremnek, barátaimnak segíthettem a tananyag, vagy más készségek elsajátítását, és külön örültem annak, ha ezáltal sikereket élhettek meg. Nyolcadik osztályban kezdtem komolyabban gondolkodni ebben, melyet a környezetem is támogatott, így tanulmányaimat gimnáziumban, majd később tanárszakon folytattam az egyetemen.
Volt olyan tanára, aki inspirálta ebben a döntésben?
Édesapám inspirált leginkább ebben a döntésben. A fizikát ő szerettette meg velem. Mindig is nagyon érdekelt a világ megismerése, ezért édesapám rengeteget kísérletezett velem már óvodás-kisiskolás koromtól kezdve. Később ő lett az általános iskolai fizikatanárom is, akitől szilárd alapokat kaptam a középiskolai tanulmányaim megkezdéséhez.
Középiskolai tanáraim közül a matematika fakultációs tanárom az egyik példaképem. Sokat bővült a tudásom, változott a szemléletmódom, még jobban megszerettem a matematika tanulását az óráinak köszönhetően. Emellett nagyon imponáló volt számomra az a nyugodt légkör, melyet megteremtett a tanórákon, a türelmes és támogató személyisége. Én is hasonlóan jó tanárrá szeretnék válni egyszer.
Mit szeret a legjobban a tanításban? Mi az, amit legnehezebbnek érez?
A feladataim közül magát az óratartást szeretem a legjobban. Örülök annak, ha találkozhatok, együtt dolgozhatok a sok inspiráló személyiségű diákommal, akik ösztönöznek arra, hogy fejlődjek.
Az óratartások során a legérthetőbb magyarázat megtalálását (hiszen ahány diák, annyiféleképp gondolkodó ember) tartom a legnehezebbnek.
A matematika és a fizika nem a legkedveltebb tantárgyak közé tartozik. Ön szerint ez miért van? Hogyan próbálja megszerettetni a diákokkal ezeket a tantárgyakat?
A matematika logikus, absztrakt gondolkodást igénylő, és azt továbbfejlesztő tantárgy. A fizikaórákon tanult ismeretek pedig matematikai ismereteken alapszanak. Az ilyen fajta gondolkodási képességben való fejlődés nem könnyű. A köztudatban is ezek a tantárgyak nehézként vannak számontartva, ami előfordulhat, hogy a diákok hozzáállásán is ronthat.
A matematikát és a fizikát a diákjaim számára igyekszem a témakörtől függően érdekessé tenni olyan problémák órán való megvitatásával, mely a számukra hasznos, izgalmas lehet. Emellett a lehetőségeimtől függően szeretnék majd laborfoglalkozáson is részt venni diákjaimmal, mely során a tanórai ismeretet alkalmazzuk a gyakorlati életben.
Mi az a pillanat, amiért mindig megéri tanítani?
Sok olyan pillanat van, amiért szerintem megéri tanárnak lenni. Ez egy olyan szakma, ami mindig változatos, hiszen mindig más emberekkel dolgozunk, nap, mint nap más és más nehézségekbe ütközünk és örömöket élünk meg mi is, akárcsak a diákok.
Az egyik legkedvesebb élményeim közé tartozik, amikor viszontlátom a régi tanítványaimat (bár még nincsenek olyan sokan), és láthatom az utat, amit bejártak, illetve ha örömmel gondolnak vissza a közösen töltött időre, az külön boldogsággal tölt el. A másik, amit nagyon szeretek, azok a „hűha” pillanatok, amikor a diákok reakcióin látom, hogy sikerült megérteniük, átlátniuk a lényeget. Ez nem csak számukra, de számomra is mindig nagy öröm.
Milyen kihívásokkal szokott szembesülni pályakezdő tanárként?
Pályakezdőként egy új iskolában év elején én is, mint a gólyák, kezdetben izgultam, mennyire fogok tudni beilleszkedni, együttműködni a többi tanárral és a tanulókkal. Szerencsére hamar rájöttem, hogy ettől nem kell félnem, mindenki kedvesen fogadott, nyitottan állt hozzám. Ami még kihívást jelent, az a rendelkezésre álló idő megfelelő beosztása.
