A 2009-ben az UNESCO szellemi kulturális örökségek listájára felkerült és a 2012-ben hungarikumnak nyilvánított mohácsi busójáráshoz rengeteg hagyomány és szokás fűződik.
Nézzük meg hogyan és miért jutottunk el oda, hogy ez egy évente megrendezett hagyománnyá vált!
Hogyan kezdődött?
Ma télűző, tavaszváró szokásként ismerjük, ám ez nem mindig volt így. Az idő múlásával, Mohácson vált olyanná, amilyennek ma is ismerjük.
E hagyomány eredetét sokan a mai napig egy legendához kötik, miszerint a török megszálláskor, a Mohács környéki mocsárba menekülők megelégelték a törököket, majd különböző álarcokba öltözve, zajt csapva éjszaka áteveztek a Dunán, s kiűzték őket. Ám ez aligha igaz. Valójában az azelőtt a Balkánon élő, úgynevezett sokácok (akik a török kiűzése után érkeztek hazánkba) hozták be ezt a népszokást.
Ezt formálva először házról házra járással, “bao-bao!”-t kiabálva jókívánságok kifejezésére használták a jelmezeket, majd az ez utáni (étel-ital) adományokat élvezték.
Hogy néz ki egy busó és mi teszi azzá?
A busók ismertetőjelei a mai napig azok, amik a régi időkben is voltak. Fő ismérveik a szőrével kifelé fordított bunda, mely majdnem egész testüket beborítja, gatyájuk szalmával van tömve, és természetesen az elmaradhatatlan álarc, mely hagyományosan fűzfából faragott és állatvérrel festett.
Természetesen egy busó kezéből nem hiányozhat a hangot kiadó eszköz sem, amely jellemzően egy kereplő (ennek feje akár alkar hosszúságú is lehet) és esetleg egy buzogány.
A busók segítői:
Busó csak férfi lehet. Régen mindössze felöltözésükben segédkezhettek nők és gyerekek, de mára ők is részt vesznek a télűzésben.
A busók álarcából nehezen lehet kilátni, ezért mellettük sétálva vagy beléjük karolva kíséri őket egy szépbusó. A szépbusók arcukat fátyollal eltakaró, sokác viseletbe öltözött hölgyek, esetenként férfiak. Öltözetük sok esetben anyáról lányára szállt, ezért sok-sok akár több százéves darabot is láthatunk.
A jankelék zsákkal a fejükön, rongyos ruhában/bundában kísérik a busókat. Ottlétük azért szükséges, hogy távoltartsák az embereket, főként a gyerekeket. Lisztet, fűrészport vagy hamut szórnak vagy kennek a hozzájuk közel tévedők arcára.
Mettől meddig tart a busójárás?
A busójárás a böjt kezdetét, azaz a húshagyó kedd előtti néhány napot jelenti. A csütörtöki napon főleg a gyermekek öltöznek be, ezért Kisfarsangnak is nevezik e napot. Pénteken manapság főként fellépéseket, kiállításokat láthatunk. Szombaton a busószobor koszorúzására kerül sor, emellett készülődnek vasárnapra és díszítenek.
A főnap a vasárnap, ez a Farsangvasárnap. Ekkor a busók csónakkal átkelnek a Dunán (ehhez évről évre egyre több busó csatlakozik, ezzel is őrzik a régi idők hagyományát), tartanak egy kisebb felvonulást, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak, és hatalmas máglyát gyújtanak a főtéren. Hétfőn a busók házról házra adják jókívánságaikat a hagyományőrző városban. Húshagyó kedd a farsang és a busójárás zárónapja. Napközben a busók szabadon telet tűznek, mulatnak, ám szürkületkor összegyűlnek és felteszik a tél koporsóját az aznapi máglya tetejére, s meggyújtják, körültáncolják, elűzik a telet, és befejezik a farsangot. Az este eljövetelével bált rendeznek, majd éjfélkor minden busó leveszi álarcát, és hazasétál, ezzel pedig megkezdődik a nagyböjt.
Én 2018-ban részt vettem a busójáráson. Számomra ez egy igazán jó élmény volt. Nagyon jó volt látni, hogy ennyi ember, ennyi év után is őrzi ezt a csodálatos hagyományt. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer meglátogassa ezt a szépen ápolt szokást.
