Tegnap egy hónapja lépett fel a Mink a Kö7 keretein belül az IH-ban, ezután kaptam el őket a backstageben legelső interjújukra. A srácok jelenlegi formációjukban most álltak először színpadra, de profiként tolták végig a koncertet.
Először is milyen volt a fellépés? Hogy éreztétek magatokat?
Teti: Hát én őszinte leszek, nem igazán találom a szavakat rá. Mindenre számítottunk, csak erre nem,és ezt így kollektíven elmondhatom szerintem. Nagyon jó volt látni, hogy a közönség is élvezte, és ezáltal ugye mi is. Bennem megerősítette, hogy ezt volt értelme csinálni, és még lesz is, úgyhogy összességében tényleg nagyon élveztük.
Ezt szuper hallani, és mióta ismeritek egymást? Milyen a kapcsolat a tagok között?
Ákos: Maga a zenekar az tavaly júliusban alakult és eredeti felállásban egy baráti társaságból alakult meg, 6 fővel kezdetben. Beszerveztünk egy dobost, de ő sajnos kilépett, és most így kicsit összetákoltabb verzióban tudtunk csak fellépni. Dobos hiányába szerveznünk kellett újat, a gitárosunk szóbelizik, a basszusgitárosunknak pedig vizsgaidőszaka van. Szóval a helyükre is beszerveztünk másokat, és így igazából csak a Deák Ferenc Gimnázium tanulói léptek most fel, és egy volt tanulója, Teti.
És könnyen összeszoktatok? Voltak nehézségek?
Ákos: Hát semmilyen más választásunk nem volt, tekintve, hogy egy hetünk volt összehozni az összes számot, de mindenki kitett magáért, és igen, kellően összeszoktunk.
Dani: Az egyetlen nehézség az volt, hogy 5 nappal előtte tanultam meg basszusgitározni. Amúgy meg nagyon kis kedves emberek voltak a tagok, akiket kb. már eleve ismertem, szóval a beilleszkedéssel egyáltalán nem volt probléma.
Levi: Szerintem is gyorsan megtaláltuk a közös hangot, például zenei ízlésben is. Meg alapból a zenekar felével már ismertük egymást és amióta elkezdtem Daniékkal lógni, nagyon összeszokott a társaság. Minden nap elmegyünk valahova, és együtt töltjük az időt.
Barni: Én ismertem a helyet, ahol próbáltunk, szóval amikor odaértem elég könnyen mozogtam, még segítettem is a srácoknak egy-két dologban. Nem ismertem sok mindenkit, főleg Levit meg Ákost, de nem hiszem, hogy a beilleszkedéssel lett volna különösebb probléma, mert tehetséges zenészek mindannyian, és könnyen összeszoktunk. Nagyon megörültek nyilván annak, hogy került egy ritmushangszer a csapatba, és akkor nyilván ők is könnyebben le tudtak követni. Voltak kezdeti nehézségek, azt nem mondom hogy nem volt, mert össze kellett kicsit szednünk magunkat, de összességében egy próba alatt lement ez az összeszokás, szóval ezzel egyáltalán nem volt probléma.
Volt már fellépésetek ezelőtt, illetve mennyi zenei tapasztalatotok van?
Teti: Így ebben felállásban, de mint a Mink zenekar, sem volt még egy sem. Zeneileg meg valaki például nagyon tapasztalt, Dani mellettem itt például egy zseni, én viszont abszolút nem, csak hallás alapján énekelek, tehát nekem semmi tudásom nincs. Szóval tényleg nagyon vegyes csapat vagyunk, de szerintem amúgy pont ezért volt jó. Jól kiegészítettük egymást, és valami nagyon jót alkottunk belőle a végére.
Melyik számot volt a legjobb előadni?
Balázs: az én személyes véleményem szerint legeslegjobban az Ahol összeér működött nekünk. Amivel szerintem a többiek is úgy érezték, emellett a közönségtől is úgy tűnt, hogy az a szám ment legjobban, az volt a legélvezhetőbb.
Teti: Én bedobnék egy népszerűtlen véleményt, és azt mondom, hogy az Elfelejtett szó is nagyon jó volt, de egyébként természetesen az Ahol összeér volt az, ami a próbán is a legjobb volt, és a legtöbb sikerünk volt vele.
Levi: Én meg akkor abszolút megtöröm a sort, mert szerintem a Jó csávó a Markó volt a legjobb.
Barni: Én igazából arra számítottam, hogy az első dal, a Jó csávó a Markó lesz a legjobb, de aztán az utolsó, az Ahol összeér lett az. Azért számítottam arra, mert amikor a buszon először hallottam azt a számot, akkor azt gondoltam, hogy na ez lesz AZ a szám, amire mindenki ugrálni fog- és mekkora show-t csinálunk ezzel, de végül nem, hanem az Ahol összeér lett szerintem is a legjobb, szóval egyetértek a többiekkel.
Saját dalotok van már? Vagy terveztek esetleg?
Teti: Készül, készül, szövegek már íródtak, úgyhogy van miből dolgozni, és nagyon remélem, hogy minél hamarabb össze tudunk dobni valamit, ami a saját produktumunk, ami 100%-ban Mink, úgyhogy igen, majd jövünk még ilyen dolgokkal. Emellett viszont nincs teljesen kiforrva a stílusunk, de remélem, ha a számokat, amiket hallhatott a közönség, azt összegyúrjuk egy nagy gombóccá, akkor valami olyasmi lesz majd belőle.
És inkább angol vagy magyar dalokat adtok elő szívesen?
Balázs: Én nagyon ilyen 50-50 arányban gondolkodom erről, de inkább az angol számokat preferálom, mivel kicsit egyedibbnek érzem azt, ha egy magyar zenekar angolul énekel. Most, hogy még egyelőre főleg coverekben utazunk, a magyar előadók azok, akik közül válogattunk. Viszont arra is látok esélyt, hogy a saját számok közt is vegyesen lesznek kétnyelvű dalok. Ezzel ellenben azt kizártnak tartom, hogy egy esetleges harmadik nyelven írjunk bármit is, hiszen mindenki mást tanul.
Melyik előadók számait szeretitek a legjobban előadni? Illetve kik inspirálnak titeket?
Teti: Húú hát ez nagyon vegyes, mert kb. mindenki más stílusból jön. Egyébként egy abszolút kedvenc, a legnagyobb inspiráció – ami miatt az eredeti felállás is összeállt – az a Carson Coma. De igazából régebbi magyar alter előadók is, például 30Y, Kispál és a Borz, Kistehént is hallhattunk ma, meg poposabb irányzat, Blahalouisiana, de leginkább ugye magyar alter vonalon mozgunk és tervezünk majd mozogni. Külföldön az indie és az alternative rock, ami leginkább inspirál minket.
És végezetül milyen terveitek vannak a jövőre nézve? Esetleg van már lefixált koncert?
Ákos: Van egy baráti társaság, ahol igazából viccből szokták felvetni azt az ötletet, hogy majd gyertek erre és arra a településre koncertezni, mert lesz tök jó falunap, vagy valami kocsmába, de sosem gondoltuk komolyan, hogy ezeket elvállaljuk, mert nem volt még tapasztalatunk. Ezután a koncert után viszont én tökre szívesen fogadnék még meghívásokat máshova is, és biztos, hogy sokkal több időt ölnénk ebbe az egészbe, és sokkal kiforrottabb és összeszedettebb lenne az egész.
Balázs: Az utóbbi pár napban volt róla szó, hogy lehet Csongrádon lenne esély nyár folyamán valamikor fellépni. Talán itt Szegeden helyileg pár kocsmában, mint például a Jazz kocsma és esetlegesen a Nyugi és a Grand Café tűnik reálisnak.
Barni: Én csak annyival szeretném ezt kipótolni, hogy abban a nehéz helyzetben vagyok, hogy ez egy olyan banda, ahol nem csak helyettesítenem kéne, hanem örülnének annak, ha én lennék a fix dobosuk. Viszont ez azért szerencsétlen a jövőmre nézve, mivel egy másik bandában is játszom, így ez nagyon sok konfliktust tud okozni. De a koncert és a próbák után is azt mondhatom, hogy egész jól összeálltunk, és én megelőlegezném azt, hogy még szeretném velük ezt csinálni, mert tényleg nagyon élvezem és köszönöm nekik.
Ezt igazán jó hallani, látom a tagok is nagyon örülnek neki, és egy utolsó bónusz közönség kérdés az, hogy merch lesz-e, vagy matricákat terveztek-e osztogatni?
Teti: Matrica van, csak nagyon lassan készül, és nagyon gyorsan elfogy. Még én, a frontember sem kaptam belőle, de több példányban fog majd készülni, több designnal. Van olyan barátunk/hallgatónk/rajongónk, aki saját kezűleg is csinált Minkes zoknit, kitűzőt, szóval őt esetleg majd lehet keresni. De amúgy mi is tervezünk majd, hát nem nagyüzemileg, de biztosan szeretnénk még. Matrica, az biztos, hogy lesz.
Balázs: A jövőben látható matricadesignok mögött valószínűleg én leszek, mert magamra vállaltam a zenekar arculatának formázását, egészen komolyan meg szeretném nyomni ezt a piros-rózsaszínt, hogy ilyen signature színünk legyen. Van már néhány designunk, ami nincsen még az emberek elé tárva, de szerintem lassan lesznek ebből komolyabb, fizikai, megfogható dolgok.
Köszönöm nektek, hogy nyilatkoztatok az iDeáknak, további sok sikert a jövőre nézve és hajrá Mink!
Az interjúról videó is készült a D2 segítségével:
Fotók: Pipicz Sára és Sárszegi Balázs Kevin