A srácokat nagyjából 2021 vége óta hallgatom, és igazából első hallásra szerelem volt a zenéjük, ha ilyen létezik egyáltalán. Legelőször a Csillagfelezés című dalukat hallgattam meg, akkor még ezen kívül csak két számuk volt kint, a Semmi hibás és a Visszafojtott ásítás.
A négy fős zenekar jelenlegi felállása 2021 augusztusa óta létezik, de maga a kisbetűs ünnepnapok már 2018 októberében megalakult. A jelenlegi formáció, hogy ti is képben legyetek: Velek Domonkos (billentyű, ének), Gollob Márton (elektromos gitár, ének), Torda Barnabás (basszusgitár, ének), Kiss Konrád (dob). Mind a négyen középiskolások, és Koni kivételével a többiek idén érettségiztek is.
A fiúkat azzal az apropóval kerestem fel, hogy szeretnének Szegeden koncertezni, és egy kicsit ezzel a bemutatkozó interjúval terjesztenénk az igéjüket. Meg nyilván azért, mert szerény véleményem szerint nagyon megérdemlik, hogy jóval többen ismerjék és hallgassák őket.
Kérdéseimre Domi és Koni válaszoltak, így a közérthetőség jegyében a kezdőbetűjükkel jelölöm a válaszoló személyét.
Miért pont kisbetűsek az ünnepnapok?
D: Ezt én találtam ki, mert amikor névötletekkel kellett előállni, még a zenekar kezdeti időszakában, akkor a gitárosunk, a Marci nagyon kritikus volt, így valami olyat kellett kitalálnom, ami neki is megfelel. Gondoltam, hogy majd a legrosszabb névvel állok elő. Túlgondolva a dolgokat, ez volt a kisbetűs ünnepnapok, amibe bele is lehet magyarázni – és valahol benne is van – a kisbetűsbe az alázatosságot, az ünnepnapokba meg az elhivatottságot.
Hogyan ismerkedtetek meg és döntöttetek úgy, hogy bandát alapítotok?
D: Barnus, Marci (basszusgitár és gitár) és én osztálytársak vagyunk, és kilencedikben döntöttünk úgy, hogy akkor most már tényleg rendesen – vagy hát a rendesen az elég szubjektív vagy relatív vagy micsoda – együttest alapítunk, tehát onnantól kezdve játszunk együtt. Volt még régebben egy dobosunk, de augusztusban csatlakozott hozzánk Koni.
K: Igen, ami úgy volt, hogy én egy fellépés után odamentem a srácokhoz, vagy inkább szóltam nekik, hogy ha szükségük van dobosra, akkor szóljanak vagy értesítsenek, mert nagyon szívesen csatlakoznék. És hát meg is történt ez a dolog, úgyhogy azóta toljuk az ipart.
D: És hogy miért? Nekem már kilencedik osztályban egy jó ideje álmom volt, hogy egy zenekarban játsszak, meg úgy éreztem, hogy ennek van értelme. És bár nem voltunk jók, nem voltunk ügyesek – akkor még nagyon nem –, úgy éreztem, hogy ennek meg kell történnie, és hát meg is történt.
Milyen más együttesekből/előadókból merítetek?
K: A legegyértelműbb az a Beatles, de én különösen inspirálódok a The Who és az Arctic Monkeys zenéjéből, őket jelenleg sokat hallgatom.
D: Én Paul McCartney-t szeretem, magyar viszonylatban az LGT-t, Middlemist Red-et, de persze a Beatlest is. Nekem is nyilván az Arctic Monkeys bejön, meg az ilyen progresszív rockok. Igazából minden zene, amit hallgatunk, az hatással van ránk.
Milyen volt a legelső próbátok együtt?
K: Jobban ment valószínűleg, mint amire számítottunk, úgy érzem. Meg hát elég spontán jött össze.
D: Igen, meg meghallgatás lett volna, de aztán próba lett.
A legújabb EP-teket hogyhogy pont Szegeden vettétek fel?
D: Mert Szatmári Keve producerrel dolgoztunk együtt. Úgy volt költséghatékony, ha nála, Szegeden vesszük fel. Nem az egész albumot vettük fel ott igazából, az énekek, a billentyűk, a basszusgitároknak a nagy része készült el Szegeden. A dobokat, a gitárokat és a tapsot meg ilyeneket Budafokon az Y SOUND stúdióban vettük fel.
Melyik az a dalotok, ami a legjobban jellemezné az együttest?
K: Szerintem a Csillagfelezés. Elég sok olyan elem van benne, ami összetart minket.
D: Igen, a Csillagfelezés. Meg abban mindhárman éneklünk, azért is. De amúgy szerintem valamennyire az Árny a lakásban is, mert annak olyan a felépítése szerintem, ami talán…
K: …hát hajaz a Csillagfelezésre végül is…
D: …hát azért neeem…
K: Nem annyira, nem annyira.
D: Szóval a lényeg annyi, hogy Csillagfelezés leginkább, igen.
Mik a közelebbi és távolabbi célok az együttes jövőjét tekintve?
K: Hmm… Hát valami kisebb-nagyobb fesztiválon fellépni nyáron, vagyis inkább jövő nyáron, igazából az nagyon kellemes lenne.
D: Mert most lemaradtunk erről az egész fesztiválos dologról. Szerintem jövő tavasszal, tavasz végén kiadni még egy ilyen dolgot, mint ami a tömegvonzás volt, vagy egy jobbat. Rosszabbat, azt nem kellene.
Iskola és érettségi mellett is ugyanannyit tudtok foglalkozni a zenéléssel?
D: Hát ezt azért nem tudom megmondani, mert amióta zenélek, iskolás vagyok, szóval nem tudom, mennyit tudnék vele foglalkozni, ha nem lennék iskolás. De most megyünk egyetemre, mármint Koni kivételével mi most megyünk, és majd kiderül, hogy mennyiben lesz más. Ennyi, nem?
K: Ennyi.
Nagyon hálás vagyok a fiúknak, hogy vállalták az interjút, és ilyen együttműködőek voltak. A cikk végén szeretném nektek bemutatni a tömegvonzás című EP-jüket, ami idén február 14-én jelent meg YouTube-on és Spotify-on. Nekem személy szerint a Február és a Vekni kenyér a két nagy kedvencem, de többi dal is nagyon gyorsan belopta magát a szívembe. Ha valaki szeretne egy kis hazai újdonságot hallgatni, azt hiszem, ők a ti embereitek. Remélem, minél hamarabb és minél többen tudunk találkozni egy vidéki kisbetűs koncerten!
