Napjainkban rendkívül fontos bolygónk védelme az egyre fokozódó globális felmelegedés miatt. A Föld napja alkalmából erre a problémára és hatásaira szeretném felhívni a figyelmet, és megosztanék pár hasznos tanácsot, amit ti is megtehettek ennek a folyamatnak az enyhítésére, hogy ti is elmondhassátok, igenis, tesztek valamit az ellen, hogy tönkremenjen a bolygónk.
De hogyan is alakult a probléma ki?
A válasz egyszerűbb, mint hinnétek! A Föld klímája attól függ, hogy a Nap által kibocsátott hőből mennyit ver vissza és mennyit tart bent a légkörben az üvegházhatás. Ezt az üvegházhatású gázok befolyásolják, ugyanis minél több van a levegőben, annál több hőt tartanak bent, és ez okozza a magasabb hőmérsékletet, a felmelegedést és természetesen a levegő szennyeződését. A Föld természetes úton kibocsátja ezeket a gázokat, majd meg is tudja kötni. A probléma viszont abból adódik, hogy mesterségesen, az ember által is kerülnek ilyen gázok a légkörbe, amit a Föld már nem tud megkötni, így az üvegházhatás egyre fokozódik.
Melyek ezek a gázok?
Legjelentősebb gázok a vízgőz (amit emberi tevékenység nem közvetlenül juttat a légkörbe), a szén-dioxid és a metán.
Az üvegházhatás több, mint 60%-áért a szén-dioxid a felelős, amit főként gyárak juttatnak a levegőbe a fosszilis – nem megújuló – energiaforrások (kőolaj, földgáz, kőszén) égetésével. A legnagyobb kárt a hőerőművek okozzák, de logikusan belegondolva minden iparág bűnös ebben, ezen felül a közlekedés is szörnyen befolyásolja ezt. Az esőerdők irtásával is csak növelik, mivel nincs elég növény, ami ennyi szén-dioxidot lebontana.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével kerül a levegőbe a metán is. Emellett a mezőgazdaság (állattenyésztés/húsipar és rizstermesztés) és a hulladékgazdálkodás is túlságosan sokat juttat a légkörbe.
Előfordulnak egyéb gázok, amiket kizárólag emberi tevékenység juttat a légkörbe, ezek a halogénezett és fluorozott szénhidrogének (CFC-k és HFC-k) és üvegházhatásuk akár több ezerszerese lehet a szén-dioxidnak. Főleg az elektronikai iparban, az alumíniumgyártásban fordul elő.
Mik a káros hatások?
A klímaváltozásnak sok veszélye van mind az emberre, mind az állatokra és összességében a bolygón lévő életre. Többek közt a felmelegedés a jégsapkák olvadását okozza, ami miatt a tengerszint emelkedik, így több part menti terület is valószínűleg víz alá fog kerülni, például Hollandia vagy Florida. Emellett a sarkkörön élő állatok élőhelyei is veszélybe kerülnek, például a jegesmedvéé, így a kihalás fenyegeti őket.
A melegedés miatt fokozódik a szárazság, és elsivatagosodás léphet fel. Ennek szoros kiváltója a vízhiány, ami már most is egy jelentős probléma, de ha így haladunk egyre több helyen fognak kimerülni a vízkészletek, ami a későbbiekben háborúkat is okozhat. A tavak és folyók is nagyon könnyen ki fognak száradni, hamarabb, mint gondolnánk. Képzeljetek el például, hogy milyen lesz majd az unokáitoknak, vagy a gyerekeiteknek mutatni, hogy ez a nagy kráter volt a Balaton.
A termelékenység is lecsökken, hiszen, ha nincs víz, a terményeket sem lehet mivel meglocsolni, tehát éhínség is felléphet a jövőben, arról nem is szólva, hogy a meleg ki is égeti egyre több helyen a termést.
Mivel egyre inkább melegednek az éghajlatok, a melegebb helyen élő, maláriát terjesztő szúnyogok, és egyéb rovarok egyre inkább elterjednek mindenfelé a világban.
Annak ellenére, hogy a legnagyobb kárt az ipar okozza, mi is rengeteget tehetünk azért, hogy megfékezzük a katasztrófát. Sokan gondolhatjátok, hogy 1 ember önmagában úgysem tud változást hozni, viszont ha mindenki csak egy kicsit is jobban odafigyelne, az máris sokat számítana.
Egyik legközismertebb fajtája a szelektív hulladékgyűjtés, ami szerintem a legkevesebb, amit megtehettek. Otthon könnyen el lehet kezdeni, csupán csak be kell szerezni egy másik kukát, viszont az még jobb, ha már használt zacskóban gyűjtitek az újrahasznosítható szemetet, ezzel máris újrahasznosítva valamit. Ha van rá lehetőség, komposztálni is elkezdhettek. Ezt lakásban nyilván nehezebb megoldani, mint kertes házban, ezért a városban lévő közösségi komposztáló telepekre vihetitek el a konyhai szemetet.
A vásárlási szokásaitokon is érdemes változtatni.
- Először is, érdemes vászontáskában vagy kosárban hordani haza a bevásárlást, a műanyag zacskók helyett.
- Ha piacon vásároltok, sokkal kevesebb szállítással jutnak el hozzátok a gyümölcsök és zöldségek, mellesleg az itt található áruk jóval frissebbek is, mint amiket a szupermarketekben tudtok venni. Az sem utolsó, hogy így támogatjátok a magyar gazdákat és a mezőgazdaságot.
- Manapság kiváló minőségű használt termékeket is tudsz venni, vagy kölcsönözni, legyen szó könyvről, bútorról, netán közlekedési eszközről.
A ruhavásárlás terén is tudtok módosítani.
- A fast fashion cégek, azaz a hétköznapi divatmárkák, butikok árui, drasztikusan szennyezik a környezetet, mivel előállításukhoz nagyon sok energia és víz kell, nem beszélve a külföldről Magyarországra szállítása közben kibocsátott káros gázokról. Nyilván senkit nem arra akarok ösztönözni, hogy mostantól soha többet ne vegyen ruhát, csupán csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy vannak olyan slow-fashion alternatívák, amivel nem csak te jársz jól, de a környezetnek is jót teszel.
- Első lépésként az is tökéletes, ha nem veszel olyan gyakran új ruhát, és a boltokban az újrahasznosított anyagból készült termékeket részesíted előnyben.
- Amik ezután azonnal eszébe jutna bárkinek is, azok a turik, ami szintén egy tökéletes módja az újrahasznosításnak.
- Abban az esetben, ha nem igazán vagy oda a turikért, akkor egy remek megoldás, ha Instagramon létrehozott second-hand shopokban nézelődsz, ami egyszerre pénztárca- és környezetbarát is. Ide kattintva egy másik cikkünkben olvashatsz róla bővebben.
- Végül, de nem utolsó sorban, ha elég ügyes vagy, magadnak is varrhatsz pár ruhadarabot, vagy esetleg megkérheted rá rokonaidat, barátnőidet.
Az iskolában is sokat tehettek a környezetért.
- Reggel a suliba, és délután hazafele ne autóval, hanem lehetőség szerint kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy gyalog menj.
- Nem kell minden nap új vizes palackot venni, minden reggel újra tudod tölteni akár otthon, akár az iskolában az üveget. Ennél egy még jobb verzió, ha kulacsot hordasz magaddal, hiszen azt tovább is tudod használni.
- Egy másik ötlet, hogy ha otthonról hozod az szendvicsedet, akkor ne műanyag zacskóba vagy alufóliába csomagold, hanem lehetőség szerint uzsonnásdobozba.
- Ezt a dobozt esetleg a büfében is használhatod, ha megkéred az ott dolgozókat, hogy a zacskó helyett abba tegyék bele.
Az étkezéseden is tudsz változtatni, ha kevesebb húst eszel. Nem azt mondom, hogy mától azonnal állj át vegetáriánus életmódra, viszont, ha kevesebb húst fogyasztasz, azt a szervezeted is meghálálja.
Az állattenyésztés és a húsipar rengeteg energiát használ el a különböző termékek feldolgozására, mire azok eljutnak az asztalokhoz. A hatalmas állatállománynak rengeteg takarmány kell, amihez a területet erdőirtással tudják biztosítani. A műtrágyagyártás a kőolajat és a földgázt használja fel, amik fosszilis energiaforrások. Emellett például a szarvasmarha feldolgozásával, mint a Time for change nevű oldalon található, 13. 300 g szén-dioxid szabadul fel csupán csak 1 kg szarvasmarha feldolgozása során (ugyanennyi szén-dioxid 6 l benzin égése során szabadulna fel). Ezek az állatok – mint köztudott – metánt is juttatnak a levegőbe, évente 70-120 kg-ot.
Tehát, ha belegondolunk, hogy ha akár csak egy étkezéskor kihagyjuk a húst, máris jóval kevesebb káros anyagot juttatunk a levegőbe. Ezért érdemes húsmentes napokat tartani, ami még az emésztésre is jó hatással van. Célszerű még figyelni a vegán termékeket, hiszen azok állati eredetű összetevőket nem tartalmaznak.
Ha szeretnétek hallani egy ütős rappet a témában:
Adatokat ezekről az oldalakról gyűjtöttem:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s
https://hugas.met.com/hu/fyouture/zold-vilag/vannak-termeszetes-okai-globalis-felmelegedesnek/354
Képek: Pixabay.com
