A 2020-as elnökválasztás és az azt követő események

A tavalyi amerikai elnökválasztás olyan meghatározó eseménysorozatot indított el az USA-ban, aminek az emberek a mai napig érezhetik a hatását. A napokban ugyanis Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke bojkottra szólította fel szimpatizánsait a Coca-Cola üdítőgyár ellen, amiért az korábban kritizálta a volt elnököt a georgia-i szavazat-újraszámlálási botrány után – számolt be róla a CNN. Ahhoz, hogy megértsük, miért hangolná a híveit a cégóriás ellen Trump – aki egyébként a diétás kólájuk egyik nagy rajongója, és elnöksége alatt akár tizenkét üveggel is megivott egy nap -, érdemes átlátnunk, mi történt pontosan az választások alatt és után.

Az Amerikai Egyesült Államok 2020. évi elnökválasztása minden bizonnyal az egyik legemlékezetesebb választásként fog bevonulni az ország történelmébe. Nemcsak maga a választás, hanem az azt követő események miatt is, amelyeket senki sem láthatott előre. A választás Joe Biden és Kamala Harris (az ország történelmében első női alelnök) fölényes győzelmével zárult, több, mint 80 millió szavazattal – annak ellenére, hogy az elektori arány döntő a választásban, ez a szám történelmi jelentőséggel bír, ugyanis ezen az elnökválasztáson szavaztak a legtöbben. Ennek ellenére Donald Trump nem fogadta el a végeredményt, hiszen alaptalanul csalást kiáltott, több államban pert indított és megpróbálta a levélszavazatokat is semmissé tenni. Vitathatatlan, hogy ez az elnökválasztás nagyon izgalmasra sikeredett, de a novemberi eredményhirdetést követően sem csitultak a kedélyek és következő hónapokban az előreláthatatlan is megtörtént – a Capitolium megostromlása, és Donald Trump második alkotmányjogi felelősségre vonása (impeachment).

A választás

2020-ban november harmadikára esett az elnökválasztás napja, és nemcsak az Egyesült Államok lakosai, de az egész világ figyelemmel kísérte az eseményeket. Az ezt követő első néhány nap folyamán a republikánus elnök újraválasztása valószínűnek tűnt, mert több, úgynevezett csatatérállamban is vezetett. Donald Trump már november negyedikén bejelentette győzelmét, amikor még több államban folyamatban volt a szavazatok számlálása. Azonban a levélszavazatok feldolgozásával rohamosan elkezdte beérni a demokrata jelölt, Joe Biden a hivatalban lévő elnököt, még az olyan meglepő helyeken is, mint Georgia állam. Ez egyáltalán nem volt meghökkentő azok számára, akik szemmel követték a két fél kampányát. Míg a republikánusok arra ösztönözték az amerikaiakat, hogy személyesen szavazzanak, addig a demokraták a pandémiás helyzetre való tekintettel a levél általi szavazásra biztatták a választókat. 

Az újraválasztástól egyre távolabb sodródó elnök nem viselte jól az események alakulását, és Twitteren fejezte ki nemtetszését. Csalással vádolta a demokratákat, valamint több államban a szavazatok újraszámlálását követelte. Azt állította, hogy egyes területeken a regisztrált szavazóknál többen szavaztak, és hogy a szavazógépek a demokraták kezében voltak. Ezekre a vádakra azonban Trump bizonyítékot nem tudott felmutatni, és ezért az általa indított pereket is sorra elvesztette.

November hetedikén végül megszületett az eredmény: a demokrata jelölt által elnyert elektori szavazatok száma Nevada és Pennsylvania állam megszerzésével átlépte a 270-et, azaz a győzelemhez szükséges minimumot. 

A kulcsfontosságú Georgia

Az elnökválasztási versenyben Georgia állam nagy meglepetést hozott a 2020-as évben azzal, hogy híres republikánus múltjától eltérően az elektori térképen most kék színben pompázott, és Joe Bidenhez került az állam 16 elektori szavazata. 

Ezt követően további Georgiához kapcsolódó hírek láttak napvilágot: január negyedikén nyilvánosságra került egy hangfelvétel egy telefonhívásról, amely az akkori elnök és Brad Raffensperger, georgiai választási főhivatalnok között zajlott. Donald Trump a hívásban a hivatalnokot arról próbálta meggyőzni, hogy úgy számolják újra az államban leadott szavazatokat, hogy abból ő kerüljön ki győztesként. Raffensperger visszautasította az elnök kérését, mivel szerinte a választás eredményei pontosak voltak, nem történt csalás és Trump csak összeesküvés-elméletekre építkezik.

“Csak találni akarok 11 780 szavazatot, ami eggyel több, mint amennyire szükségünk van, mert megnyertük az államot” – mondta Trump.

“Georgia lakosai dühösek, az ország lakosai is dühösek, és nincs semmi gond azzal, ha azt mondja, tudja, hmm, hogy újraszámolták” – győzködte Trump a georgai hivatalnokot.^[1]Szabad fordítás, forrás: The Guardian

Az elnökválasztáson kívül verseny folyt a szenátori pozíciókért is, viszont ebben az államban egyik jelölt sem érte el a győzelemhez szükséges, 50 százalékot meghaladó szavazati arányt. Emiatt egy második választást írtak ki január ötödikére, amelyben az előző választásban legtöbb szavazatot elért két jelölt indulhatott. Noha ez a szituáció nem tűnt fontosnak, az eredmény Joe Biden egész elnökségét befolyásolhatta. Ha mindkét szenátusi pozíciót elveszítik a republikánusok, akkor a demokraták kezében lesz nemcsak a Fehér Ház és a képviselőház (vagy másik nevén kongresszus), de a szenátusban is többségben lesznek, amely nagymértékben megkönnyítheti a demokrata elnök dolgát. Végül egy szoros és idegtépő verseny után Joe Biden szerencséjére mindkét republikánus jelölt elvesztette a választást, pedig azt megelőzően 15 évig csak republikánus szenátorai voltak az államnak.

A Capitolium ostroma

2021. január hatodikán olyan események bontakoztak ki, amelyek sokkolták az egész világot. Erre a napra volt kitűzve a Washington DC-ben található Capitoliumban, az amerikai szövetségi törvényhozás épületében az elektori szavazatok összeszámlálása és hitelesítése. Senki sem gondolta volna, hogy ez az egészen átlagosnak induló nap káoszba fog torkollni. 

Az elektori szavazatok összesítése mellett erre a napra időzítették a “Save America” tüntetést, amely számos Trump-szimpatizánst vonzott a fővárosba. Az eseményt a Fehér Ház közelében szervezték meg, amely során a leköszönő elnök is beszédet mondott. Trump  még mindig nem ismerte el vereségét, és felszólította az összegyűlteket, hogy vonuljanak a Capitolium épületéhez. Beszédében felkérte Mike Pence alelnököt a választások eredményének érvénytelenítésére is, pedig erre a jogszabályok alapján nincs felhatalmazása az alelnöknek.^[2]Donald Trump beszéde (Capitoliumhoz vonulás: 18:16; Mike Pence említése: 39:16) A tömeg még a gyűlés vége előtt az épülethez vonult, és áttörte az azt körülvevő kordont, majd megrohamozta a Capitoliumot. A feldühödött tüntetők meglepő módon akadály nélkül sétálhattak az épület bejáratához. Még olyan rendőr is volt, aki kinyitotta számukra a Capitoliumot körülvevő kordont, majd szívélyesen közelebb terelgette őket. 

Meghökkentő képek és felvételek készültek az erőszakos tömegről, ahogy az épület előtt gyülekeztek, és mind nemzeti, konföderációs és Trump-kampányzászlókat lengettek. Meghökkentő módon még a konföderáció zászlaja is bekerült a Capitolium épületébe. (Ez a zászlót használták az Amerikai Konföderációs Államok akkoriban saját zászlajukként. Ez viszont még ma is a rabszolgaság és a rasszizmus jelképe, mert a konföderációt alkotó déli államok elsősorban a fekete rabszolgamunka megtartása érdekében nyilvánították magukat függetlenné az Amerikai Egyesült Államoktól. Sajnálatos módon még a 21. században is használják a déli államokban és örökségként tekintenek rá, annak ellenére, hogy a történelmi háttere negatív jelentést hordoz.)^[3]A konföderációs zászlóról (Nehezen elválasztható jelentések alcímtől) A tömegben azonban nem csak Trump-szimpatizánsok gyűltek össze, hanem különböző szélsőséges jobboldaliak, antiszemiták, neonácik, valamint a Proud Boys (Büszke Fiúk) nevű fasiszta és fehér nacionalista csoport tagjai is. 

A lázongók több ablakot betörtek, és sikeresen bejutottak a Capitoliumba, miközben abban az ország legfontosabb politikai személyei gyülekeztek. Még az épületre elhelyezett hivatalos amerikai zászlókat is kicserélték a Trump-kampányban használtakra. Szerencsére a bent tartózkodó képviselőket és szenátorokat sikerült védett helyre juttatni a behatolók elől és az elektori szavazatokat tartalmazó dobozokat is biztonságos helyre tudták vinni, mielőtt magukba a termekbe is bejutottak volna a tüntetők.

A feldühödött tömeg elözönlötte az épületet és a folyosókat, majd lassan a különböző termeket és irodákat is. Miután a Trump-szimpatizánsok bejutottak, az egyik folyosón Eugene Goodman, capitoliumi rendőrnek egyedül kellett szembenéznie velük. Az esetről készült videón Goodman egy lépcső tetején áll, balján a szenátus üléstermével, amely ekkor védelem nélkül volt, előtte pedig egy csapat erőszakos Trump-párti. A felvételen az látszik, hogy a rendőr meglöki a csoport elején álló férfit, majd az ellenkező irányba csalja el magával őt és társait, ezzel időt adva a hatóságoknak, hogy szenátus üléstermét biztosítsák. Sokan a rendőrt ezért a bátor tettéért hősnek nevezik és kitüntetést is szánnak neki. 

A randalírozás folytatódásával a választást elvesztő elnök sem hagyhatta szó nélkül a helyzetet, viszont nyilatkozatában nem egészen azt fogalmazta meg, amit vártak tőle. A közzétett videóban Donald Trump ugyan felszólította a tüntetőket a távozásra, szimpátiáját fejezte ki feléjük. Ezen a felvételen egyben továbbra is azt hangoztatta, hogy ő nyerte meg a választást.

“Történt egy választás, amit elloptak tőlünk. Fölényes győzelmet arattunk és ezt mindenki tudja, legfőképp a másik oldal. De most már haza kell mennetek (…) Szeretünk benneteket. Nagyon kivételesek vagytok” – közölte Trump a videóban.^[4]Szabad fordítás, az eredeti beszéd átirata itt olvasható

Az események egyre kezelhetetlenebbé váltak, amelynek köszönhetően a Capitoliumhoz rendelték a Nemzeti Gárdát is, amely parancsot az elnök helyett Mike Pence alelnök hagyott jóvá. Végül füstgránátokkal és a Nemzeti Gárda segítségével tudták kiüríteni az épületet, de ekkorra már több irodát és termet is megrongálták a tüntetők. A Republikánus, valamint a Demokrata Nemzeti Bizottság épületénél, illetve a Capitolium területén több robbanóeszközt és csőbombát, a közelben pedig több fegyverekkel teli járművet is találtak. A helyszínen néhány embert letartóztattak, és fegyvereket, kötegelőket koboztak el tőlük. Állítólag többek terve az volt, hogy túszul ejtik a kongresszus és szenátus több tagját, majd kivégzik őket.^[5]Az ostromlók terveiről, forrás: Slate, Insider

Az ostrom hatására 15 nap szükségállapotot rendeltek el a városban, és kijárási tilalmat vezettek be a további erőszakos tüntetések megakadályozásának érdekében. Folytatódott a tüntetők beazonosítása és letartóztatása az internetre feltöltött fotók és videók alapján. A Capitolium ostroma alatt 5 ember életét vesztette, köztük egy rendőr is belehalt sérüléseibe, valamint további 60 rendőr megsérült. A történtek miatt a Trump-adminisztráció több tagja is lemondott poziciójáról.

Ezt követően a kongresszus és a szenátus több tagja is nyilatkozott személyes élményeiről. Alexandria Ocasio-Cortez (online becenevén ismert AOC), New York 14. körzetének kongresszusi képviselője, akit egy tüntető halálosan meg is fenyegetett, többször is nyilatkozott az eseményekről. Bár a képviselő asszony a támadás idején nem tartózkodott a Capitoliumban, azonban az ahhoz közel található irodaépületében is féltette az életét. Így nyilatkozott egy Instagram-live-ban:

“És vannak azok a gondolataid, amikor… tudod, az életed végén, rengeteg gondolat áraszt el téged. Sokunkkal ez történt szerdán. És azt gondoltam… én… én… én nem gondoltam… nem tudtam, hogy túl fogom-e élni azt a napot, nemcsak úgy általánosságban, hanem egy nagyon, nagyon pontos értelemben” – mondta a képviselő asszony.^[6]Szabad fordítás, forrás: Yahoo! News

A rendőrség Capitoliumnál történt fellépését sokan összehasonlították a Black Lives Matter (BLM) tüntetések kezelésével, amikor sokkal nagyobb biztonsági lépéseket tettek az egyébként nagyrészt békés tüntetőkkel szemben. A BLM tüntetéseknél könnygázt használtak, és a Nemzeti Gárdát is azonnal mozgósították, valamint rengeteg embert letartóztattak pusztán az ottlétükért. A capitoliumi ostrom során azonban a rendőrök szinte szívélyesen bántak a behatolókkal, és még volt, aki szelfizett is az éppen a Capitoliumot megszálló emberekkel. A két csoport kezelése közötti különbséget nagyrészt annak tulajdonítják, hogy a capitoliumi ostromban nagyrészt fehérbőrűek vettek részt, míg a BLM tüntetéseken inkább színesbőrűek – ezzel is bizonyítva az állítást, miszerint a rasszizmus nagy probléma az Egyesült Államokban.

A capitoliumi események következményei

A Capitolium elleni támadás estéjén újra összeült a kongresszus és a szenátus az elektori szavazatszámlálások befejezése érdekében, illetve folytatták a vitát Arizona elektori szavazatairól. Még az ostrom előtt a texasi képviselő, Ted Cruz 11 republikánusból álló csoportot szervezett annak érdekében, hogy tiltakozzanak egyes államok esetén az elektori szavazatok hitelesítése ellen, viszont ez hat főre csökkent a fenti eseményeket követően. Lépéseik azonban sikertelenek voltak, mivel mind a képviselőház, mind a szenátus elutasította az indítványokat mindegyik állam esetében.

A hatodikai történések hatására több republikánus politikus kihátrált Donald Trump mellől, és még maga Arnold Schwarzenegger, Kalifornia állam volt kormányzója is közzétett egy videót, amelyben az elnököt kritizálta: 

“Trump elnök egy bukott vezér. A legrosszabb elnökként fog bevonulni a történelembe. Szerencsére nemsokára már annyira lényegtelen lesz, mint egy régi tweet” – mondta a videóban Schwarzenegger.^[7]Szabad fordítás, az eredeti beszéd átirata itt olvasható

A minden irányból érkező kritikák és a január hatodikai napon történtek fényében a Twitter ideiglenesen felfüggesztette az elnök személyes fiókját (@realDonaldTrump), viszont később ez véglegessé vált. A közösségi média a döntést azzal indokolta, hogy Trump korábbi tweetjei közvetetten erőszakos cselekményekre buzdítottak és várhatóan további káoszt idézne elő a platformon lévő jelenléte. Donald Trump ezzel egy hatalmas kommunikációs platformját vesztette el. Ezt követően több közösségi média is csatlakozott a Twitterhez, és hasonló lépéseket tettek Trump ellen, valamint a Google és az Apple Store eltávolított egy republikánusok által használt appot, a Parlert, amelyen tovább akartak szervezkedni a Trump-szimpatizánsok.

Az intézkedések a Trump-pártiak oldaláról nagy felháborodást keltettek és a szólásszabadság korlátozásának nevezték a közösségi oldalak rendelkezéseit, azonban a baloldoldaliak épp ellenkezőleg látják a szituációt. A közösségi oldalak épphogy a szólásszabadságról szólnak, és az ember azt posztol, amit akar, azonban ennek is kell egy bizonyos határt szabni. A politikai vélemény kifejezése szerves része az ember jogainak, de a radikálisok és erőszakosok szervezkedési lehetőségeinek és kommunikációs platformjának muszáj határt szabni, a demokrácia megóvása érdekében. 

Végül január nyolcadikán egy Twitteren megosztott videóban az elnök bejelentette, hogy január 20-án átadja Joe Bidennek a hatalmat, és ismét egyértelműen elutasította támogatóinak capitoliumi tetteit. Hangsúlyozta, hogy még mindig nem ért egyet a választás kimenetelével, azonban bejelentette, hogy békés módon át fogja adni a hatalmat az új adminisztrációnak.

Joe Biden és Kamala Harris beiktatása végül rendben lezajlott január 20-án, bármilyen tüntetés vagy felfordulás nélkül, de a korábban bekövetkezett támadásra való tekintettel a Nemzeti Gárda 26 ezer tagja is jelen volt ezen a napon, biztosítva az esemény környékét. A beiktatási ceremónián a járványhelyzet miatt kevesebb vendéget fogadtak, akiknek távolságot kellett tartaniuk és maszkot viselniük. Az eseményen jelen volt Joe Biden és Kamala Harris családja, Barack és Michelle Obama, több egykori elnök, Eugene Goodman capitoliumi rendőr, valamint Mike Pence leköszönő alelnök és felesége is, viszont Donald Trump tartotta magát ígéretéhez, miszerint nem kíván részt venni a rendezvényen.

A szokásokhoz híven most sem maradhatott el a hírességek szereplése, ugyanis a ceremónián fellépett Lady Gaga, Jennifer Lopez, valamint Katy Perry is. A közismert sztárok mellett fellépett Amanda Gorman, fekete költőnő és aktivista, aki 22 évesen a legfiatalabb költő, aki elnöki beiktatáson szerepelt. A ‘The Hill We Climb’ című versét adta elő, ami bizakodó hangnemben szól az Egyesült Államok jövőjéről és összefogásra buzdítja az amerikaiakat.

A második alkotmányjogi felelősségre vonás

A hatodikai káosz legsúlyosabb következménye Donald Trump második alkotmányjogi felelősségre vonásának (angolul impeachment) elindítása lett. Így Trump lett az Amerikai Egyesült Államok történelmében az első elnök, akit kétszer kísérletek meg e módon eltávolítani – ráadásul ugyanazon a négyéves cikluson belül. Az alkotmányjogi felelősségrevonás egy olyan eljárás az Egyesült Államokban, amelynek során indítvány elfogadását követően megvizsgálják az elnök felelősségét, és leválthatják, ha a kongresszus, majd a szenátus is egy adott szavazási arányt meghaladó mértékben bűnösnek találja az elnököt a megnevezett vádakban.^[8]Az impeachment eljárásról (A hatalommegosztás és a prezidenciális kormányforma – Fékek és ellensúlyok)

Trump elnök első ilyen felelősségrevonása még 2019-ben történt meg, Nancy Pelosi, a képviselőház elnökének indítványára. A vád szerint Donald Trump hatalmával visszaélve az ukrán elnökkel szövött terveket Joe Biden és fia ellen, az ukránoknak nyújtott katonai segítségért cserébe. Mivel azonban mind a kongresszus, mind a szenátus republikánus többségű volt akkoriban, az indítvány nem volt sikeres a konkrét bizonyítékok ellenére sem.^[9]A 2019-es impeachment eljárásról, forrás: Index

A Capitolium ostroma után az elnöki mandátumból hátralévő rövid idő ellenére a most már többségben lévő demokraták újabb impeachment eljárást indítottak a képviselőházban az erőszakra buzdítás miatt. Ezt az indítványt sikeresen megszavazták 232-197 arányban, a támogatók között pedig tíz republikánus képviselő is volt, míg ellene csak republikánusok szavaztak. A szenátusban februárban tárgyalták ezt az beadványt, amelynek sikerességéhez kétharmados többséget kellett volna elérni. Ehhez azonban 17 republikánus szenátornak kellett volna csatlakoznia az 50 demokratához, ami már az elején valószínűtlennek tűnt. Január végén a szenátus a tárgyalás alkotmányosságáról is szavazott, de  az 50 republikánus szenátorból 44 vélte alkotmányellenesnek az eljárást azon indok alapján, hogy Trump már nem volt elnöki pozícióban. 

Az eljárás február 9-től 13-áig tartott és végül a volt elnök felmentésével végződött, ahogyan azt sokan előre feltételezték.^[10]A második impeachment eljárásról, forrás: Napi.hu Annak ellenére, hogy a vád képviselői erős érveket hoztak fel, és Donald Trump védelme láthatóan nem is annyira próbálkozott a védekezéssel, reménykedve a republikánusok hűségében, mégis elbukott az indítvány. Csak 7 republikánus szenátor csatlakozott az 50 demokratához. Bár a volt elnököt felmentették, a demokraták mégis elértek valamit: még nem szavazott soha ennyi szenátor saját pártja egyik tagja ellen, és ez rekordnak számít az impeachment eljárások történetében. Sokan tisztelettel tekintenek ezekre a politikusokra, mivel megmutatták, hogy az ország és a demokrácia védelmét nem írja felül a saját pártjukhoz való hűség.