A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre, és vasárnap támadt fel. Másoknak természet újjászületését, a tavasz ünnepét jelenti. A tavaszi napéjegyenlőség utáni teliholdat követő első vasárnapon kezdődik. Vannak országok, ahol másképp ünneplik a húsvétot, mint mi.

Anglia
Húshagyó kedden (Shrove Tuesday) szinte minden angol család palacsintát eszik, valamit országszerte rendeznek palacsintasütő-versenyeket. Ez a hagyomány a Buckinghamshire-ben található Olney-ból származik, ahol 1445-ben egy asszony majdnem elkésett a miséről, mivel a palacsintasütéssel volt elfoglalva. Amikor meghallotta a harangokat, a palacsintasütővel kezében rohant be a templomba.
Híres hagyomány, hogy nagycsütörtökön a királynő pénzt osztogat. Ez a hagyomány vette át annak a tradíciónak a szerepét a XVIII. században, hogy az akkor uralkodó királynő vagy király annyi szegény ember lábát mosta meg, ahány éves volt. Ez a hagyomány megszűnt II. Károly uralkodása alatt, helyét átvette a nagycsütörtöki pénzosztás hagyománya, mely során az uralkodó néhány kiválasztott nő és férfi számára pénztárcában ezüst pennyt osztogat.
Nagypéntekhez a Hot Cross Bun fűződik, ilyenkor fűszeres zsemlét szolgálnak fel. Ehhez a zsemléhez számos babona is fűződik. A legenda szerint egy özvegyasszony fia elment tengerésznek, és az anyja Hot Cross Bun-t sütött neki útravalónak. A fiú sosem tért vissza, az özvegy minden nagypénteken Hot Cross Bunt akasztott a ház gerendájára, hogy a fiú hazataláljon. Az özvegy halála után a kunyhó helyére megépült a The Widows Son’s pub, ahol azóta is szolgálnak fel fűszeres zsemlét. Ennek köszönhető, hogy a tengerészek a hálószobájukba nagypénteken Hot Cross Bunt helyeztek.
Igen látványos hagyomány a húsvéti felvonulás, amikor igáslóversenyt rendeznek. Itt a lovak díszes kocsikat vontatnak. A Morris-táncot pedig díszes jelmezekbe öltözött férfiak adják elő, hogy elűzzék a gonosz tél szellemét.
Húsvétvasárnap a templomokat fehér liliommal díszítik, ami a tisztaság és az ártatlanság jelképe.
Nincs angol húsvét tojásgurító verseny nélkül. A versenyt húsvét hétfőn rendezik, amikor a gyerekek egy füves lejtőn tojásokat gurítanak le. Az a győztes, akinek a tojása először töretlenül célba ér. Emellett az angol gyerekek a kertekben, parkokban tojásokat keresnek, melyeket a húsvéti nyúl rejt el számukra.
Németország
A húsvéti nyúl és tojás eredetére több magyarázat is létezik. A nyúl mindig is a tavasz egyik jelképe volt. A német területeken élő pogány kultúrák Ostrát, (akinek a nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Ostern) elnevezés), aki a tavasz istennője volt tojásokkal és nyulakkal körülvéve ábrázolták.
Egy másik elmélet szerint egy nyelvbotlásnak köszönhető a hagyomány. Bizonyos német területeken az emberek húsvét alkalmából gyöngytyúkot és annak tojásait ajándékozták egymásnak. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, röviden Hasel, míg a nyúl német neve Hase, így a két állatot név alapján könnyen összetéveszthették.
A német húsvéti hagyományok hasonlítanak a magyar hagyományokhoz, de vannak különbségek is. A németeknél nem szokás a húsvéti locsolkodás, viszont létezik egy másik népi hagyomány, a húsvéti víz. Ez szintén egy pogány ceremónia, ami Ostera tiszteletére lett megtartva. A népszokás szerint húsvét szombat éjszakáján a fiatal lányoknak vizet kell meríteniük a patakból, és ezt haza kell vinniük néma csendben, anélkül, hogy a vízből egy csepp is kárba menne. A víz csak ezen szabályok mellett tartja meg áldott és jótékony hatásait. Ez a víz egy éven keresztül gondoskodik szemproblémák, kiütések, egyéb betegségek gyógyításáról, valamint a szépségről.
Ennek a hagyománynak a tiszteletére még ma is sok német faluban díszítik fel húsvétkor a falu kútját.
A húsvéti tűz hagyománya szintén pogány gyökerekkel rendelkezik. A tüzet a templom előtt rakják szombaton, felszentelik, majd lángjával meggyújtják a húsvéti gyertyát, háromszor eléneklik a Lumen Christit, majd a sötét templomba viszik csoportosan. A gyertyában a görög, zsidó és keresztény fényszimbolika egyesül, Jézus halál feletti győzedelmeskedését jelképezi.
A húsvéti bárány a zsidó Pessach ünnepből ered. A bárányt Istenre való emlékezés alkalmából vágják le. A korai keresztények a bárány húsát felszentelték, és az oltár elé helyezték. A kereszténységben a bárány isten bárányának a szimbóluma, jelképezi a békét és a tisztaságot. A német húsvéti asztalon találkozhatunk egy tésztából sütött, bárány alakú süteménnyel is.

Franciaország
Franciaországban az egyik húsvéti hagyomány szerint az éppen trónon lévő uralkodó kapta az abban az évben tojt legnagyobb tojást.
Az ajándékozást itt nem a húsvéti nyúl végzi, (bár bizonyos területeken kezdik átvenni ezt a szokást) hanem a Rómából visszatérő harangok. A legenda szerint a harangok Jézus halálának emlékére Rómába repülnek elvinni a francia keresztények fájdalmát. Amikor megérkeznek, pápai áldásban részesülnek, majd visszatérnek Franciaországba. Útközben édességeket és tojásokat gyűjtenek a gyerekeknek, amiket szétszórnak nekik húsvét reggelén a kertekben. A gyerekek ezután húsvét reggelén megkeresik az elszórt tojásokat, édességeket.
Haux városában évente sütnek hatalmas rántottát 5000 tojásból, amivel több, mint 1000 embert látnak el. Ezek a számok évről évre nőnek.
A hagyományos ételek közé tartozik szinte minden tojásból készült étel, valamint a sonka, a disznó, és a báránycomb. A bárány itt is ugyanazt a szerepet tölti be, mint a németeknél. Egy francia babona szerint az ördög bármilyen alakot felölthetett, kivéve a bárányét.
A franciák a sonkát fehérborban főzik, ezt tárkonnyal és petrezselyemmel ízesítik.
Az egyik hagyományos édesség a lamala, az elzászi cukros bárány. Ezt a kelt tésztás, bárány alakú süteményt előre elkészített üreges formával készítik.
Olaszország
Mint minden keresztény országban, Olaszországban is megelőzi a húsvétot a 40 napos böjt. Ennek egyik jellegzetes étele a sajt.
A húsvét előtti vasárnap (virágvasárnap) Olaszországban Domenica delle Palme, azaz a pálmák vasárnapja. Ilyenkor pálma- és olajfaágakat szentelnek, és így emlékeznek Jézus Jeruzsálembe vonulására. A ceremónia után az ágakat hazaviszik, és kiakasztják otthonukban, ezzel jelképezve a békét.
Bár az olasz gyerekek is keresnek tojásokat és édességeket a kertben, a húsvéti nyúlnak náluk nincs hagyománya, helyét a húsvéti galamb tölti be. Az olaszok festett tojásokat ajándékoznak egymásnak, így ünnepelve a tavaszt.
Bár az olaszoknál általában családi körben ünneplik a húsvétot, előfordul, hogy baráti összejövetelek keretében tartják meg az ünnepet. Mint ahogy azt egy olasz mondás tartja: Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi” (Ünnepeld a karácsonyt szeretteiddel, a húsvétot pedig, akivel jól esik).
A húsvét hétfő sokaknál az utazás vagy a pihenés napja, sokan a tengerparton töltik ezt a napot, ünnepi ebéddel koronázva.
Ha Olaszországban járunk, húsvétkor biztos találunk az asztalon sonkát és szalonnát, valamint kemény tojást (általában festett héjjal), de a szalámik és kenyerek is gyakran előfordulnak. A húsvéti ebéd elengedhetetlen fogása a báránysült. Népszerű köret a borsó, spárga, és az articsóka. Édességként Colomba Pasqualét, egy galamb formára mintázott kalácsot, tesznek a húsvéti asztalra. Bár sok változata létezik, leggyakrabban porcukorral, és mandulával megszórva, tojáslikőr ízű krémmel megtöltve, szárított gyümölcsökkel a tésztába sütve tálalják. A szárított gyümölcsök hagyománya onnan ered, hogy a szegényebb emberek a gyümölcsöket szárítva tették el húsvétra.
Spanyolország
Domingo de Ramos napján (virágvasárnap, szó szerint csokrok vasárnapja) Jézus Jeruzsálembe vonulásáról emlékeznek meg.
A körmenetben résztvevő emberek pálmacsokrokat tartanak a kezükben. Ezek a pálmacsokrok jelképezik az egykoron szamárháton utazó Jézus útjába lerakott pálmaleveleket.
Így kezdődik az a két hétig tartó ünnepi időszak, melynek az első hetét Semana Santának (szent hét) − ez Jézus feltámadásának napjáig tart − a másodikat pedig Pascuának nevezik.
Az első hétben az utcára vonulnak az egyházi intézmények tagjai, körmenetekkel, felvonulásokkal idézik fel Jézus keresztre feszítésének történetét. Bár országszerte zajlanak ilyen ünnepségek, az Andalúziában tartott ünnep vált a leghíresebbé.
A húsvéti tojásfestés a spanyoloknál is élő hagyomány, bár ők nem hímes tojást, hanem főtt keménytojásokat használnak díszítőelemként. Ezek a tojások a spanyol kalács díszévé válnak, mely egy kör alakú kalács, aminek a közepébe kerül a tojás. Létezik egy spanyol húsvéti vicc, miszerint a tojást a mellettünk falatozó homlokán kell feltörni. A húsvéti lakoma általában a szabad ég alatt zajlik. A kalács és főtt sonka mellett longanizát, azaz főzést nem igénylő hurkát fogyasztanak. A spanyol gyerekek húsvétkor keresztapjuktól egy Mona de Pascua nevű édességet kapnak, ami egy csokoládé szobor.
A tengerpart feletti eget minden évben ellepik a színes papírsárkányok, ami a húsvéti papírsárkány-eregetés hagyományának köszönhető. Azoknak, akik különösen komolyan veszik ezt, április 11-12-én megrendezik a nemzetközi papírsárkány fesztivált.