Volt egyszer egy sorozat, amiről csak foszlányképek vannak meg a fejemben, de tisztán emlékszem, hogy gyerekkoromban valamiért nem nagyon szerettem. Az indokát mai napig nem tudom. Lehet, nem vonzott annyira a világa, vagy szimplán túl ijesztőnek gondoltam. Ennek a sorozatnak a neve pedig Samurai Jack.
A szériát Genndy Tartakovsky rendezte, aki olyan filmekből és sorozatokból lehet ismerős, mint a Dexter laboratóriuma vagy a Hotel Transylvania. A Samurai Jack 2001-től 2004-ig futott, majd váratlanul elkaszálták. Viszont 13 évvel később a rendező esélyt kapott a széria lezárására, és így elkészülhetett a záróévad is.
Az alaptörténet röviden összefoglalva abból áll, hogy egy gonosz istenség, Aku visszatért leigázni a világot, és a szüleit így elveszítő kisgyerek, Jack egy hosszú útra indul, hogy kiszabadítsa felmenőit és népét a rabságból egy varázskard segítségével, ami képes megfékezni a démont. A feladat már épphogy sikerülne is neki, de mielőtt végezne Akuval, ő egy kapuba taszítja Jacket, ami egy olyan jövőbe viszi, ahol a gonoszság uralkodik. Innentől kezdve pedig a sorozat fillerekből és abból áll, hogy végigkövetjük Jack próbálkozásait a múltba való visszatérésre.
Mi kell ahhoz, hogy egy felnőtt is élvezni tudjon egy animációs filmet vagy sorozatot? Kell egy érdekes történet, ami a képernyő elé szegezi a nézőt, kell egy izgalmas személyiségű főhős, aki elviszi a hátán az egészet, és végül kell egy érdekes animációs stílus. Vegyük a legutóbbit. A Samurai Jack mese létére kimagaslóan profin kezeli a képi világát. A terek gyönyörűen és néha hátborzongatóan vannak megrajzolva. A tájképek kimagaslóan jók, mintha egy japán festményből lennének kiragadva, a rajzstílussal pedig kontrasztban vannak a groteszk városok és az Aku által létrehozott erődök látványa, ami hátborzongató hatást eredményez. A sorozat összes helyszíne egy stíluskáosz, ami a képi világgal kontrasztot alkotva éri el azt a hatást, hogy minden természetellenesnek tűnjön, ami mesterséges építmény, és ezáltal a néző is könnyen tud majd azonosulni a főhős elveszettségérzetével. Egy másik oldala ennek pedig, hogy ezáltal rendkívül érdekes élményt nyújt mai napig a Samurai Jack, ugyanis még ha nem is tetszenének az epizódok, minden részben van valami különleges dizájn, ami érdekessé teszi a nézést.
A másik kiemelendő pont pedig a karakterek érdekessége. A sorozat egészen az ötödik évadig nem állt elő összefüggő részekkel, így igazából ezek viszik el a hátán az egész szériát. Majdnem minden epizódban megismerhetünk pár idegen személyiséget, akiknek később a történetükbe is betekinthetünk. A Samurai Jack mondhatni ezeken a szereplőkön keresztül lélegzik, mert rajtuk keresztül tapasztalhatjuk meg a világ groteszkségét. Hogy egy példát említsek, a készítők gyakran kísérleteztek a műfajokkal és a történelemmel, így míg az egyik részben megismerhetünk 300 spártai harcost, akik évszázadok óta harcolnak robotok ellen, addig a másikban egy skóttal találkozhatunk, aki egyfolytában skótdudát fúj és kardal hadonászik. Mindezek az élmények elősegítik azt az érzetet, hogy a főhősnek tényleg vissza kell térnie a múltba, hiszen csak így állíthatja helyre ezt a kaotikusságot. Utoljára hagytam pedig a főhőst és Akut.
Jack jelleme alapvetően egy nyugodt, bölcs személyiséget tükröz, így nagyon sok jellemfejlődéssel nem rendelkezik egészen az utolsó évadig, hiszen alapvetően is egy szigorú erkölcskódex alapján cselekszik, viszont az izgalmat mégis a személyisége adja, mert ezt az erkölcsi kódexet minden részen keresztül egyre jobban megismerjük. A főgonosz pedig valami fenomenális. Ugyan komoly motivációkra nem kell számítani, hiszen Aku a megtestesült rossz, de a szövegek, amiket a karakter szájába adtak, rendkívül jól megírtak. Ez a csipkelődő, gúnyos figura magyar és angol szinkronnal is garantáltan minden nézőnek meg fog maradni a fejében.
Összességében ennyit tudnék elmondani a sorozatról, bár egy pici negatívumnak azt megjegyezném, hogy nem minden résznek sikerült megütnie az idősebbeknek is szórakoztató faktort. Bár ezekből kevés van, de ha őszinte akarok lenni, nekem már nem tud élvezetes lenni egy sárkány végbeleiben turkáló epizód. A sorozatot mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, főleg, hogy a záróévadnak köszönhetően már egy mesecsatorna által cenzúrázatlan és felnőtt üzenettel bíró lezárást kaphattunk.
Tornyai Botond
