Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

Az Országgyűlés 2000. június 13-i határozata szerint minden év február 25-én tartjuk a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját.

1947-ben ezen a napon a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát elhurcolták és majdnem 8 évig fogva tartották a megszálló szovjet csapatok. Először a Gulágra, majd az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai börtönébe küldték. A megfélemlítés már 1945 óta jelen volt országunkban, és a Belügyminisztérium is szovjet befolyás alá került. Ezt követően folyamatosan kezdett kibontakozni a terror, végül Kovács Béla elhurcolásával már a csúcsra ért. Nem volt megállás, a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket, és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. 

Fontos tudni, hogy Magyarországon sohasem tudtak volna önálló államot létrehozni a szélsőséges erők. Az embertelen rendszerek kialakításához, minden esetben idegen támogatásra volt szükség. A szovjet csapatok 1944-es magyarországi megjelenésüktől fogva kezdett kiépülni a szovjet típusú rendszer hazánk meghódított részein. 

1946-ban a parlamentben többséget nyerő Kisgazdapárt ellen Rákosi Mátyás kezdeményezésére megalakult a Baloldali Blokk. Ennek célja az volt, hogy az úgynevezett szalámitaktikával feldarabolja politikai ellenfeleit. A taktika lényege, hogy akárcsak a szalámit, a pártot is apránként kell feloszlatni, “feldarabolni”. A Baloldali Blokk folyamatos nyomás alatt tartotta a párt tagjait, végül az FKgP vezetői beleegyeztek a szovjetekkel való együttműködésbe, de igyekeztek a szovjet katonai jelenlét ellenére megőrizni függetlenségüket. A többi párt politikusai megosztottak voltak. Akadt, aki az MKP-val való szoros együttműködést támogatta, és voltak, akik keményebb politikát folytattak volna a kommunistákkal szemben, de minden pártban volt valaki, aki az MKP érdekeit követte, vagy pusztán Rákosi kénye-kedve szerint cselekedtek. Az MKP térnyerését a politikai rendőrség – más néven ÁVO – is segítette. 

A visszafordíthatatlan mértékű változás akkor következett be, amikor az ÁVO és a katonai titkosszolgálat is Rajk László belügyminiszter vezetésével egy hamis összeesküvési ügyet akasztott a Magyar Közösség tagjai nyakába. Ezt a vizsgálatot kiterjesztették a Kisgazdapárt vezetőire is. Ezt követően az MKP szabad kezet kapott. 

A Magyar Közösség egy jobboldali szervezet volt, mely a két világháború között működött, és a fokozatos kommunista térnyeréssel szemben igyekezett fellépni. A szervezet kapcsolatban állt Kovács Bélával, a Független Kisgazdapárt főtitkárával, és őt is meggyanúsították az összeesküvésben való részvétellel. Vele szemben azonban a magyar nyomozó hatóságok nem járhattak el. 1947. február 25-én szovjet csapatok tartóztatták le és hurcolták el a Szovjetunióba. Ez a letartóztatás világszinten nagy felháborodást keltett, még az Amerikai Egyesült Államok is tiltakozott ellene. 

Becslések és levéltári kutatások alapján világszinten körülbelül 100 millióra tehető a kommunista diktatúra miatti elhunytak száma. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozatának számít az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, illetve testileg és lelkileg megnyomorítottak.

Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól. 

Felhasznált források:
Wikipédia
NKP Okostankönyv
kurultaj.hu

Hozzászólások