Mit ünneplünk farsangkor?

A farsang a tél végét és a tavasz kezdetét jelzi. Ilyenkor minden sokkal színesebb lesz, és az embereket is eltölti a jókedv. A farsangi időszak valójában vízkereszttől (január 6.) egészen hamvazószerdáig tart. A hamvazószerda időpontja évről évre változik. Ezt követően jön a 40 napos nagyböjt, ezzel Jézus halálára emlékeznek meg.

A farsang csúcspontja az úgynevezett farsang farka. Ez egy 3 napos télbúcsúztató, mely farsangvasárnaptól húshagyó keddig tart. A világ minden táján ebben az időben rendeznek óriási karneválokat, itthon pedig ekkor tartják az egyik legismertebb rendezvényünket, a mohácsi busójárást. Ennek eredetét sokszor a törökök kiűzésével is szokták magyarázni, de a mondának történelmi alapja nincs. A busó öltözete egy szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött nadrág, amelyre színes, gyapjúból kötött harisnyát húznak, lábukon pedig bocskort viselnek. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy házról házra járva kifejezzék jókívánságaikat, illetve, hogy ételt és italt kapjanak.

Olaszországban, egész pontosan Velencében is nagy népszerűségnek örvend a karnevál. Ezekről már egészen 1094 óta vannak írásos forrásaink, de igazán csak a 18. századtól kezdve fektetnek rá nagy hangsúlyt. Velencében – csakúgy mint Európa bármely részén – a törvényellenes tevékenységek miatt kezdték el hordani az álarcokat, de egy idő múlva átformálódott és teljesen megváltozott a maszkok jelentése. A szépséget és a misztikumot igyekezték vele kifejezni. Manapság a karneváli maszkokat sokkal inkább a művészi igény, a képzelőerő és a hagyományőrzés hatja át. 

A farsangot eredetileg ősi babonák hívták életre. Egyes középkori hiedelmek szerint amikor egyre rövidebbek a nappalok a tél utolsó napjain, a nap elgyengül a rossz és gonosz szellemek miatt. Azért, hogy ezeket a szellemeket elűzhessék, az emberek különböző ijesztő jelmezeket öltöttek magukra. Az első jelmezesek egy halottas menetet imitálva vonultak fel az utcákon. 

Régebben a farsangi szezon párválasztási időszaknak is számított. A nagyböjt ideje alatt tilos volt esküdni, így a fiatal fiúk bálakat szerveztek, hogy velük egyidős lányokkal ismerkedhessenek meg. A lányok a bálon a kiszemelt fiúnak egy bokrétát adtak ajándékba, akik a farsang végeztével, pontosabban farsang vasárnapján kitűzték a kapujukra a kapott díszt.
Húshagyókedd a farsang utolsó napja. Ezen a napon egy koporsót készítettek, melyet még aznap el is égettek. Voltak helyek, ahol nem is koporsót, hanem kiszebábot gyújtottak meg. 
Ezzel szó szerint eltemették a telet. 

A farsang lényege a párválasztáson és a gonosz szellemek elűzésén kívül a szabályok felrúgása és kigúnyolása, melyet jól mutatnak a színes és díszes, helyenként ijesztő maszkok és a következmény nélküli szórakozás. Az asszonyfarsangon csak és kizárólag az asszonyok vehettek részt. Ez volt az évnek az egyetlen olyan napja, amikor felcserélődtek a nemi szerepek, és a nők úgy ihattak, és úgy mulathattak, akárcsak egy férfi.  

Ebben az időszakban az emberek laktató húsételeket fogyasztanak töménytelen mennyiségben, ugyanis ezután következik a nagyböjt, amely szerint 40 napig nem ehetnek ilyesféléket. Jellegzetes ételnek számít a kocsonya, a káposzta és a farsangi fánk. is.  

2020-ban a Deákban is eluralkodott a farsangi hangulat. Rengetegen érkeztek meg az iskolába kreatív jelmezekben, tanárok és diákok egyaránt. Ennek a kiváló hangulatát szeretnénk nektek most felidézni a tavalyi farsangról készült képgalériánkkal.

Hozzászólások