A vegetarianizmus az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Azaz, aki ezt a táplálkozási formát választja, nem eszik húst és állati testrészek felhasználásával készült termékeket.
Ennek kialakulása az ógörög világból és a tőle független Indiából származik, megjelenése pedig vallási okokhoz köthető. Híres ókori görög filozófusok és orvosok, mint például Platón, Szókratész, Püthagorasz, Hippokratész és Epikurosz is vegetáriánusok voltak, az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásai miatt.
De mit jelent ez a fogalom a mai ember számára?
Sokak napjainkban a vegetarianizmusra nem csak táplálkozási módként, hanem életmódként és világnézetként tekintenek. Számos oka lehet, hogy az ember eltér a normának tartott húsevő életmódtól.
Egy ilyen ok lehet az eltérő gondolkodás az állati jogokról. A vegetarianizmus számos követője rámutat arra, hogy az állatok is éreznek fájdalmat, élnek szociális életet, kötődnek egymáshoz és magas intelligenciaszinttel rendelkeznek. Szerintük az állatok közötti faji megkülönböztetés helytelen, és a különbség a háziállat és haszonállat jogai között csupán a kultúránként eltérő emberi preferencián múlik.
Egy másik ok lehet a környezetvédelem. Az emberiség kb. 230 millió tonnányi állatot fogyaszt évente, ez a szám kétszer nagyobb, mint amennyi 30 éve volt. Egy 2006-os ENSZ kutatás szerint az állattenyésztés okozta károsanyag-kibocsátás 18%-a a Föld teljes kibocsátásnak. Ez összességében nagyobb, mint az autók, repülők és más közlekedési eszközök kibocsátása együttvéve. A kutatás írója nemcsak közvetlenül az állatok által termelt metángázt vette figyelembe, hanem az ellátásuk, feldolgozásuk, szállításuk, tárolásuk és fogyasztásuk okozta kibocsátást is.
Az vagy, amit megeszel?
A fogyasztás befolyásolja a kínálatot. Vásárlási szokásainkkal támogatjuk a megvásárolt termék gyártói, ami egy rendszeresen vásárolt termék esetén folyamatos pozitív visszajelzést jelent a gyártónak. Épp ezért érdemes tudatosan vásárolni és megválogatni az élelmiszereket. Kevés változtatás is segíthet környezetünkön és támogathat egy kevesebb kibocsátással járó, etikusabb előállítási folyamatot.
A növényi táplálkozás emberi szervezetre gyakorolt hatásai vitatottak. Bár már sokan bizonyították önmagukon, hogy az étrend követhető, mégis számos ember támadja ezt a szemléletet. Az életmódváltás előtt azonban érdemes felkeresni egy hozzáértő szakembert, aki útmutatást ad a bevitt tápanyagok arányát illetően. Fontos tájékozódni a szervezet szükségleteiről, főleg abban az esetben, ha a váltás nem fokozatos.
Népszerűsége
Egyértelmű, hogy napjainkban egyre népszerűbb a húsmentes életmód. Ennek egyik oka a globális felmelegedés és a húsfogyasztás közötti kapcsolat felfedezése. Környezetvédelmi aktivisták egyre gyakrabban hirdetik a vegetarianizmus és veganizmus előnyeit, és beszélnek a húsevés okozta jelentős problémákról.
Napjainkban a környezetvédelem iránt elhivatott hírességek is népszerűsítik ezt az életformát. Többek között Leonardo DiCaprio az Instagram-oldalán fejti ki a véleményét. Gyakran posztol aktuális természeti, állatvédelmi és politikai problémákról. Joaquin Phoenix pedig, a 2019-es Joker című filmben alakított szerepéért kapott Oscar-díj átvételekor is úgy döntött, hogy “hangja lesz hangtalanoknak”: beszédében kiállt az állatok jogai mellett.
Források:
https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2010/jul/18/vegetarianism-save-planet-environment
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1022500/pdf/westjmed00069-0067.pdf
