100 éve írták alá a trianoni békeszerződést

Idén 100 éve június 4-én írták alá azt a békediktátumot a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, mely jelentősen megváltoztatta országunk életét. Magyarország területének és lakosságának közel kétharmadát elveszítette. Gazdasága romokban hevert, hiszen a nyersanyagkészlet jelentős része az elcsatolt területeken volt, míg a feldolgozóüzemek és gyárak az ország belső területein voltak. Így Magyarország a piacai jelentős részét is elvesztette. 

A magyar békedelegáció amelyet Apponyi Albert vezetett, 1920. január 6-án érkezett Párizsba. A küldöttség tagjai között ott volt Teleki Pál és Bethlen István is.  Kilenc nappal később gróf Apponyi Albert lehetőséget kapott arra, hogy szóban is kifejtse a magyar álláspontot, illetve reflektáljon a békefeltételekre. Beszédében méltányos és arányos elbírálást kért a határokról meghozandó döntésnél.

A békeszerződésre készülve, elkészült az a híres dokumentum, amit “vörös térképnek” neveznek. A térkép Teleki Pál földrajztudós és politikus vezetésével készült. Nevét onnan kapta, hogy vörös színnel jelöli a történelmi Magyarország magyarok lakta területeit. Ez volt a világ első olyan térképe, amely a népsűrűség figyelembevételével ábrázolta a nemzetiségek eloszlását. Teleki térképét a párizsi „békecsinálók” meggyőzésére készítette – sajnos, eredménytelenül.

A “vörös térkép”.

„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék.” (részlet Apponyi Albert beszédéből)

Ugyan a békekonferencia meghallgatta a beszédet, de a döntést csak négy hónappal később, május 5-én hozta meg és adta át küldöttségnek. A delegáció a végleges szöveg átvétele után hazautazott Budapestre, és május 19-én lemondott, de előtte javaslatot tett a szerződés aláírására a nemzetgyűlésnek. 

Az okmányt 1920. június 4-én magyar részről Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi  miniszter és Drasche-Lázár Alfréd diplomata írták alá. Többek között azért esett kettőjükre a választás, mert a későbbiekben ők nem kívántak politikai szerepet vállalni, és az ismert politikusok közül senki nem akarta kompromittálni magát.

Az aláírással egy időben Magyarország összes harangja megkondult, a gyártelepek szirénái megszólaltak, az iskolák és üzletek bezártak, a közlekedés 10 percre leállt. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. A békeszerződés a független Magyarország nemzetközi elismerését jelentette, de tartalma rettenetes volt. A történelmi Magyarország 282 ezer km2-es területből 93 ezer km2 maradt meg. Lakossága 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. A magyarság egyharmada idegen államok fennhatósága alá került, közülük a fele úgy, hogy színmagyar területen élt. Az eltelt 100 év sem feledtette ezt a nemzeti tragédiát. 

A szerződés magyar aláírói távoznak az aláírás után.

Szomszédos államok magyarsága

A világháborút lezáró békeszerződések előírták, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait. Sok esetben azonban nem tartották be a trianoni békeszerződés előírásait. 

Csehszlovák Köztársaság: megkezdődött a magyar iskolahálózat felszámolása, nagyon sok magyar családnak kellett élni egy kis faluban ahhoz, hogy engedélyezzék a magyar iskola fenntartását, működéséhez azonban nem adtak pénzt. 

Román Királyság: nyilvános helyeken megjelentek a feliratok: „Csak románul szabad beszélni”. Megszüntették a magyar nyelvű állami felső- és középfokú oktatást. 

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: a határon túlra került magyarságot hasonló hátrányos helyzetű megkülönböztetések érték, mint Csehszlovákiában és Romániában. 

A gazdasági, politikai hatáson túl óriási társadalmi hatása van a mai emberek számára is Trianonnak. A szomszédos országokban élő magyarok nap, mint nap tapasztalják a nemzeti kisebbségek életét, sorsát. Kevés olyan magyar család van, akinek ne lennének rokonai, baráti kapcsolatai az elszakított területeken, ezért Trianon tragédiája mindig friss a magyar emberek emlékezetében.  

A békekötéssel kapcsolatos tévhitek:

  • A trianoni békeszerződés NEM fog idén lejárni és nem fogjuk visszakapni az elcsatolt területeinket, maga a békeszerződés már nincs is hatályban, mivel nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés felváltotta. 
  • Nem igaz, hogy Clemenceau-t személyes harag és bosszú vezérelte Magyarország ellen. Igaz ugyan, hogy fia elvált magyar nemzetiségű feleségétől, de ez nem volt hatással a francia politikus döntéseire. 
  • Nem teljesen igaz, hogy az USA nem írta alá a békeszerződést. Az USA – párizsi nagykövete révén – aláírta a békét, de a kongresszus nem ratifikálta, mint ahogy egyetlen más, az első világháborút lezáró békeszerződést sem. Így az USA hadiállapotban maradt világháborús ellenfeleivel, és egyenként kellett velük a békét megkötni. 
  • Nem igaz, hogy csak úgy gondolkodás nélkül rajzolták meg az új határokat. Az antant és a történelmi Magyarországon élő nemzetiségek közös érdeke volt a jelenlegi határok kialakítása. Ráadásul a határokat úgy húzták meg, hogy figyelembe vették minden ország erőviszonyait. A nagyhatalmak célja egyértelmű volt: olyan új hatalmi egyensúlyt akartak kialakítani, amelyben a vesztes országokban nem lesz esélyük a revánsra. 
  • Nem igaz, hogy 1918-tól 1920-ig küzdöttek a magyar képviselők az országhatárok megtartásáért. A sűrű hatalomváltás miatt alkalmatlanok voltak a kormányok a tárgyalásra. 
  • Nem igaz, hogy amit aláírtak Magyarország politikai képviselői, az szerződés volt a békéről. A békeszerződés két fél kölcsönös megegyezésén alapul, itt azonban előre eltervezték a területek felosztását. A győztesek diktálták a békét a veszteseknek. 
  • Nem igaz, hogy a Trianoni békediktátum elérte, hogy béke legyen a Kárpát-medencében. Azzal nem számolt az antant, hogy a határon túlra került magyarság ugyanolyan diszkriminatív helyzetbe került, mint az Osztrák-Magyar-Monarchia területén korábban élt nemzetiségek, akiknek a problémáit, követeléseit egyre kevésbé vette figyelembe a politika  – a Monarchia széthullásáig.

HAGYJ VISSZAJELZÉST

Ide írd a hozzászólásod!
A neved helye
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.