“Megvan az az előnyöm, hogy volt deákosként az iskola minden zugát ismerem” – interjú Vecsei Gabriella tanárnővel

Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben iskolánk új tanáraival készítünk interjút. Ezúttal Vecsei Gabriella tanárnőt ismerhetitek meg jobban.

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő


Milyen oknál fogva választotta a tanári pályát?

Szeretek emberek között lenni, és szeretem azt, ha átadhatom másnak a tudásomat. Mindezt, ha inspiráló környezetben tudja tenni az ember, még jobb. A családomban is volt pedagógus, édesanyám egy általános iskolában volt angoltanár és módszertani szakvezető volt a főiskolán, miatta már nagyon korán megismertem ennek a pályának a szépségeit és a nehézségeit is. Mindig szerettem iskolába járni, és amennyire vissza tudok emlékezni, először óvónő akartam lenni, de ez a vágyam, amint iskolás lettem elmúlt, és maradt a tanári pálya. Később ez egy ideig megváltozott, jogász akartam lenni, de ez soha nem volt bennem olyan erős, hogy eltérítsen a tanári pályától.

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő

Miért pont az angol szakra esett választása?

Nehéz és fogós kérdés. Nem ez volt az elsődleges választásom. 18 évesen azt éreztem, hogy szeretném magam kipróbálni jogászként. Ezt a szakot is jelöltem meg a felvételikor elsőként. Töriből és magyarból jártam felkészítőre. Az angol és az amerikanisztika voltak a második és harmadik helyen megjelölt választásaim, kéttannyelvűs diákként tudtam, hogy ezekre a szakokra biztos fel fognak venni. De mivel hiszek a sorsban, csak nappali, és csak államilag finanszírozott képzésre adtam be a jelentkezésemet a mostani SZTE-re (akkor még József Attila Tudományegyetemre). Megtörtént a felvételi, nekem pedig 3 ponttal kevesebb lett, mint amennyi az áhított jogász szakhoz kellett. Angol-amerikanisztika szakra azonnal felvettek, messze több pontom volt, mint amennyi kellett, és akkor úgy gondoltam, hogy elkezdem az egyetemet, és ha egy év után még mindig azt érzem, hogy vonz a jog, akkor újra felvételizem. Eltelt az első év, én pedig 250 emberrel nekifutottam az alapvizsgának, amely csak 30 százalékunknak sikerült elsőre. Ez volt az a pont, amikor azt éreztem, jó helyen vagyok, ez az én utam. Persze megmaradt bennem a kíváncsiság a jog iránt, így amikor diplomáztam, újra felvételiztem a Jogi Karra. Ezzel egyidőben beadtam a jelentkezésem tolmács-fordító szakra is (35-szörös túljelentkezés volt), csak hogy kipróbáljam magam. Mindkét helyre felvettek, de a képzések időpontja ütközött, így megint csak az angolt választottam. Két évig tanítottam, és mellette hétvégente a tolmács-fordítóképzésre jártam. Közben rájöttem, hogy nem szeretek otthon, a szobám magányában egész nap a számítógép előtt ülni (ez az érzés most a digitális oktatás kapcsán ismét felerősödött bennem), illetve, hogy vágyom tanítani, a gyerekek közegére, szükségem van a társas interakcióra. Persze, nem is én lettem volna, ha harmadjára nem felvételiztem volna ismét a jogra, amit aztán el is végeztem munka mellett.

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő

Önnek mi volt/mik voltak a kedvenc tantárgya(i) középiskolás korában?

Természetesen az angol. Már általános iskolában is spec. angolos osztályba jártam, és imádtam ezen a gyönyörű nyelven kommunikálni (családi ereklyeként őrzünk egy kazettát, amin 3 éves koromban már angol mondókákat mondtam). Élveztem, hogy megértetem magam az angol segítségével külföldön. A szüleim mindent megtettek azért, hogy minél többet gyakorolhassam a nyelvet, így többször voltam diákként egy-egy hetes angliai nyelvtanfolyamon . A Deákban a kéttannyelvű osztályba kerültem, és Canjavec tanár úr lett az angoltanárom, aki kellő szigorral csak úgy öntötte belénk a tudást. Imádtam az óráit, mert nagyon sokat lehetett tanulni, hatalmas lexikai tudást adott. Én ebből a tudásból éltem az egyetemen is.  A mai napig emlegetjük a szótárfelmondásokat, vagy a hírhedt memoritereket.

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő

Hol tanított a Deák előtt?

Pályakezdőként a Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola pusztamérgesi tagintézményében kezdtem el tanítani, és félállásban felnőtteknek oktattam angolt a Tisza Lajos Textilipari Szakközépiskolában. Egy év után a SZTE Lektorátusán óraadói állást ajánlottak, így a Tisza Lajos Szakközépiskola helyett az lett a másodállásom. Két év után nagyon belefáradtam az állandó utazásba (napi három óra volt az ingázás Szeged és Pusztamérges között), így úgy döntöttem, mindent egy lapra teszek fel, és eljöttem a pusztamérgesi iskolából. Szerencsére a lektorátuson örült a főnököm ennek a döntésemnek, és így átkerültem a SZTE ÁOK Szakfordító Csoportjához (azóta Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoport). Itt tevékenykedtem egészen 2018-ig, amikor lehetőségem nyílt visszatérni a középiskolába angoltanárként.

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő

Esetleg volt bármilyen nehézség, amivel szembe kellett néznie beilleszkedése során?

Ennyi egyetemen töltött év után bizony nagyon nehéz volt megtalálni a közös hangot a tinédzserekkel. Elszoktam már a kamaszok sajátos világától, és bizony volt, amikor súrlódások voltak köztünk a túlzott szigorúságom miatt. Szerencsére ezeket meg tudtuk beszélni, és gyorsan rendeződtek a nézeteltérések. Maximális támogatást kaptam ezekben a nehéz percekben a kollégáimtól, amiért nagyon hálás vagyok.  Vannak olyan kollégáim, akik anno engem is tanítottak, és persze nekik is meg kellett szokniuk, hogy nem volt diákként, hanem kollégaként kezeljenek. Persze, a teljesen új tanárokhoz képest azért nekem mindig megvolt az az előnyöm, hogy deákosként az iskola minden zugát ismerem. 

Fotó: Vecsei Gabriella tanárnő

Mit szeret csinálni szabadidejében? Van bármiféle hobbija?

Nagy szerelem az életemben az utazás. Minden szabadidőmet ennek szentelem, mondhatni utazástól utazásig tervezek és élek. Imádom bejárni a világot, és más-más kultúrákat megismerni, bepillantást nyerni idegen emberek életébe, belekóstolni a helyi finomságokba. Minél többet utazom, annál jobban megismerem önmagam is, annál empatikusabbá válok mások problémái iránt. Remélem, ez az érzés soha sem fog elmúlni.

HAGYJ VISSZAJELZÉST

Ide írd a hozzászólásod!
A neved helye
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.