Szeptember óta ég az ausztrál kontinens – a kezdeti kisebb-nagyobb tüzek után ma már száznál is több bozóttűz tombol megállíthatatlanul, nem kímélve sem embereket, sem állatokat. Az ország nagy részét érintő tűzvész Új-Dél-Wales tartományban pusztított a legtöbbet, végigsöpörve lakóterületeken, nemzeti parkokon és erdőségeken egyaránt.
Mi történik?
Már szeptemberben lehetett hallani különböző hírportálokon az Ausztrália keleti partvidékén pusztító tüzekről, amelyek csak a kezdetet jelentették. A nyári bozóttűzszezon hivatalosan is elkezdődött októberben, amikor a felcsapó tüzek az extrém száraz időszaknak köszönhetően gyorsabban terjedtek.
Ezek után novemberben figyeltek fel az emberek a tűzvész hírére, amikor a keleti parton végigsöprő tüzek már halálos áldozatokat is követeltek. Queensland és Új-Dél-Wales tartományban november 11-én rendeltek el szükségállapotot a körülményekre való tekintettel, mivel a tűz megakadályozását nagymértékben akadályozta a könnyű terjedést biztosító szárazság, hőség és a nagy erősségű szél. Ezt követően a tűz már akkorára nőtt, hogy a nagyobb városok (mint például Sydeny és Melbourne) térségét is veszélyeztette.
Decemberben a pusztítás tovább folytatódott: Ausztrália tűzoltói egyedül nem bírtak el a folyamatosan terjedő tűzzel, ezért nyolcadikán amerikai segítség érkezett az országba a lángok megfékezésére. Azonban eközben a helyzet nem javult, és december 18-án az átlaghőmérséklet elérte a 40 Celsius-fokot, ami az ország történelmében a legmelegebb napot jelentette.
Még mindig decemberben, Victoria tartomány East Gippsland régiójába is eljutott a tűz, amelynek füstje az időjárást is befolyásolta: a rengeteg füst viharfelhők formálódását eredményezte, amely újabb tüzek keletkezéséhez vezetett. Mivel a terjedést nem sikerült megfékezni, a régió is erősen fenyegetett terület lett, és emiatt 28-án a lakóknak el kellett hagyni otthonaikat.
A helyzet ezek után is rosszabbodott, ezért East Gippsland területén a nagyobb utakat lezárták, és ennek eredményeként az ottmaradt embereknek nem volt hova menekülniük és csapdába estek. Január elején a déli partvidéken 15 menedékhelyet nyitottak meg, miközben a tűzvész nem akart nyugodni, és folytatta a pusztítást dél felé terjedve. A halálos áldozatok száma és az érintett terület nagysága csak nőtt, a tüzek pedig hamut és romokat hagytak maguk után.
Azonban január 16-án az érintett területeket hatalmas esőzés érte el, amely több, mint 30 bozóttűz eloltásában segített, ideiglenesen enyhítve a fennálló helyzeten, viszont részben újabb problémákat okozva: a heves esőzések következtében több helyet is elárasztott a nagy mennyiségű víz.
A zivatarokon kívül más csoda is történt az ország délkeleti részén: január 20-án jégeső érte el a térséget, ami golflabda méretű jeget hozott magával. Bár mindössze csak 15 percig szakadt, viszont a károk jelentősek voltak: több autóablakot is betört és madarakat is megsebesített. Az esőzések enyhülésével Ausztrália keleti partján újra felcsaptak a lángok. Még mindig folyt a harc a tüzek ellen, amikor január 23-án lezuhant egy tűzoltó-repülőgép Új-Dél-Wales államban. A gép három amerikai tűzoltót szállított, amikor ismeretlen okok miatt a Snowy Mountains térségében, Canberrától nem messze a földbe csapódott.
Január 31-én az Ausztráliai Fővárosi Területen (Australian Capital Territory) is szükségállapotot hirdettek: több, mint 20%-át érintette a tűz, és a Namadgi Nemzeti Park területének jelentős része is leégett. Tehát félő volt, hogy a főváros déli részéhez is eljuthatnak a lángok.
A tűzveszélyes időszaknak, sajnos, még korán sincs vége: a meteorológusok szerint februárban visszatér az extrém száraz és meleg idő, könnyítve a tüzek további terjedését.
A pusztítás mértéke
Összesen több, mint 18 millió hektárnyi területet érintett eddig a tűz, amely nagyobb, mint egész Magyarország. A legnagyobb pusztítás Új-Dél-Wales-ben történt, csak itt 5 millió hektárnyit meghaladó terület égett le. A tűzben eddig 33 ember vesztette életét, akik között önkéntes tűzoltók is voltak. Hatezernél is több épület vált a lángok martalékává, amelyek harmada lakóház volt, így rengetegen vesztették el otthonukat. Becslések szerint közel egymilliárd állat esett áldozatul a bozóttüzeknek, és a koalapopuláció harmada életét vesztette szeptember óta. Szakértők szerint az is elképzelhető, hogy állatfajok is kihaltak a tüzek miatt, mivel rengeteg faj élőhelyét elpusztította. Azonban a kiterjedt bozóttűz nemcsak az ausztrál kontinensre volt hatással: Új-Zélandra és Dél-Amerikába is eljutott a tüzek füstje, amely látványos narancssárgás színeket festett az égre, a közelben pedig a levegő minőségének romlását eredményezte.
A tüzek megállítása
Az ausztrál kormány hónapok óta dolgozik a tűzvész megállításán. A tomboló lángok megfékezése azonban nehezebbnek bizonyul, mint valaha. A több ezer ausztrál tűzoltó mellé más országokból – mint például az Egyesült Államokból, Kanadából és Új-Zélandról – is érkezett segítség. Volt, hogy egy időben több, mint háromezren harcoltak csak Új-Dél-Wales államban a tüzek ellen. A tűzoltók és a károsultak megsegítésére az Ausztrál Vöröskereszt eddig több, mint 115 millió dollárt gyűjtött össze. E szervezeten kívül több más alapítvány is több millió dollárt tudott összegyűjteni Ausztrália tűz elleni harcának támogatásának érdekében.
A bozóttüzek kialakulása
Ausztráliában megszokottak a bozóttüzek, mivel a nyári időszak száraz és meleg időjárása könnyűvé teszi a tüzek kialakulását és terjedését. Viszont a mostani tűzveszélyes időszakot más dolgok is befolyásolták, amelyek kedveztek a lángoknak. Évtizedek óta a legszárazabb időszakát éli a kontinens – a megszokottnál kevesebb eső hullott a tavaszi időszakban és a hőmérséklet is magasabb volt az átlagnál (40°C-nál is melegebb egyes részeken). Ez a legtöbb ember szerint a globális felmelegedésnek köszönhető, amit alátámasztanak ország elmúlt évi statisztikái, hiszen a 2019-es évben volt az eddigi legmagasabb átlaghőmérséklet.
A bozóttüzek kétféle módon is létrejöhetnek: természet vagy az ember közreműködése által. A leggyakrabban maga az időjárás okozza a problémát, mert villámok sora sújt le a száraz növényzettel borított területekre. Máskor az emberi gondatlanság vagy szándékosság következményeként csapnak fel a lángok. Csak egyedül Új-Dél-Wales államban több, mint 150 embert értek tetten szándékos gyújtogatáson, akiket bíróság elé is állítottak. A felsoroltakon kívül azonban a környezetvédőket is hibáztatják az ezévi tüzek súlyosságáért. Szokás ugyanis az, hogy Ausztráliában a téli időszak alatt szándékosan leégetik a száraz növényekkel borított területeket a nyári időszakban keletkező károk enyhítése érdekében. Ezt a technikát régóta alkalmazzák, azonban a nemrég bevezetett, környezetvédelemmel kapcsolatos törvények jóval szigorúbb előírásokat tartalmaznak: hatástanulmány és jóváhagyás szükséges az égetéshez, amelynek megszerzése hosszú időbe telik és még fizetni is kell érte. Több ezer dolláros bírságot is kaphat az, aki a saját birtokán engedély nélkül irtja ki a növényzetet – még akkor is, ha azt a tűzvész elkerülése érdekében teszi.
Bízzunk benne, hogy fel tudják számolni a tűzvészeket az egész kontinensen, és hogy hamarosan jobb időszak következik az ausztrálok számára.
Források:
https://edition.cnn.com/2020/01/01/australia/australia-fires-explainer-intl-hnk-scli/index.html
https://www.bbc.com/news/world-australia-50951043
https://amgreatness.com/2020/01/14/environmentalists-caused-australias-fires-not-climat-change/
