Nem hiszem, hogy sokan lennétek, akik magyar filmeket néznek, maximum a kötelező olvasmányok helyett nézitek meg a könyvek kissé már elavult filmadaptációit, pedig akárcsak a sorozataink, nagyon sok jó és szórakoztató, vagy éppen nehezebb történelmi témákat feldolgozó művel találkozhattunk az évek során.
Az első film, amit ajánlanék nektek az az egyik legnépszerűbb magyar, “kosztümös” film, amelyet 2017 márciusában mutattak be, a Kincsem. A Jászai Mari-díjas Nagy Ervin alakítja Blaskovich Ernőt a verhetetlen versenyló tulajdonosát. Blaskovich mindenét elvesztette a szabadságharc után, ám egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, egy ló, Kincsem, akivel hatalmas sikereket ér el az európai lóversenypályákon, így végre adódik a lehetőség, hogy ellenségét, apja gyilkosát, von Oettingen bárót tisztességes módon le tudja győzni. A rivalizálásuk egyre durvább lesz, ráadásul Ernő dolgát az sem könnyíti meg, hogy beleszeret Klara von Oettingenbe, ellenfele lányába. A filmben végigkövethetjük miként alakul a tulajdonos és a csodaló kapcsolata, és hogy miket áldoz fel a szerelemért Blaskovich.
Szintén ugyanebben az évben került mozivászonra Ambrus Attila, hírhedt bankrabló életén alapuló film 2017 novemberében, A viszkis. Attilának zavaros és szomorú gyermek- és kamaszkora volt, azonban nagy nehezen sikerül Erdélyből Magyarországra szöknie, de hiába, hiszen itt sem volt semmije. Egy hokicsapathoz került szertárosnak, hiszen még jégkorcsolyázni is alig tudott. Kölcsönkért csapattársaitól, ám rájött hogyan is kereshetne egyre több pénzt. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy barátnője jómódú családból származott, és nekik is bizonyítani akart. Bankokat, postákat rabolt ki, első elfogásáig 27 helyet, valamivel több mint 142 millió forint értékben. Becenevét onnan kapta, hogy a bűntettei előtt a helyszínhez közeli kocsmában általában egy-két deci whiskyt ivott meg. Miután bűntársát elkapták, menekülni kényszerült, ám a határnál őt is elfogták. Kalandjai itt sem értek véget, mert megszökött a börtönből. Újra rabolni kezdett, de a rendőrség ezúttal is rátalált, de ezúttal már nem tudott szabadulni. 17 évet szabtak ki rá, de mivel embert szinte sohasem sebesített meg, sőt, állítólag magához vette a biztonsági őrök fegyverét, így megelőzve mindenféle vérontást, és a börtönben is békés életet élt, például leérettségizett, angolul tanult és kommunikációból diplomát is szerzett, jó magaviseletért szabadlábra helyezték 12 év után. A fogsága alatt a kerámiakészítést is kitanulta, a mai napig azzal foglalkozik, különleges bögréit, vázáit és korsóit vásárokban árulja. A filmnek is ilyen frappáns záróképe van: bűnözőnk egy bankkal szemben árulja a kerámiáit. A műben maga az igazi Ambrus Attila is megjelenik taxisofőrként.
Továbblépve a bűncselekmények során, nem a bűnöző hanem a nyomozó szemszögéből látható a Budapest Noir című krimi-dráma. Kondor Vilmos azonos című regényén alapuló filmet szintén 2017-ben láthattuk a mozikban. A 30-as évek Budapestjén járunk, ahol egy halálra vert és egy udvaron otthagyott fiatal zsidó lány jelentéktelennek, mindennapinak tűnő meggyilkolása csak egyetlen nyomozót érdekel, Gordon Zsigmondot, az Amerikából hazaköltözött, kiábrándult és cinikus bűnügyi újságírót. Miközben a nyomozása szinte mindenhol falakba ütközik, a néző betekintést nyerhet a város sötétebb bugyraiba, a pornográfia, bordélyházak, füstös lebujok, bokszringek, kommunista sejtek és egészen a hatalom legfelsőbb köreiig nyúló erős bűnszervezetek világába. Időközben főszereplőnk régi életéből is megjelenik egy nő, aki kamerájával végigkíséri a történteket. Minél többen akarják elijeszteni Zsigmondot, őt annál jobban hajtja a kíváncsisága. De vajon ki áll az egész mögött?
A 30-as évek után ugorjunk a 40-es évekre.1944 decemberében orosz katonák nőket gyűjtenek be egy dél-dunántúli kis faluban. Azt mondják, dolgozni, három hét kukoricatörésre viszik a munkaképes nőket. Egy sváb fiatalasszony, Irén (Gera Marina) a fronton harcoló férjét várja haza, mikor jönnek az oroszok, így kislányát és szüleit hátrahagyva indul neki az ismeretlennek. Ám néhány hét helyett évekig lesznek távol: a szovjetek ugyanis marhavagonra teszik őket, egy hosszú és keserves vonatút után több ezer kilométerre a Donyec-medence egy munkatáborba szállítják őket, hogy szénbányában kényszermunkát végezzenek. A svábokat mint háborús bűnösöket kezelik, és felelőssé teszik őket a német katonák által elkövetett borzalmakért. A táborban, a bányában embertelen körülmények vannak, amelyek mindenkit megviselnek. Az oroszok úgy gondolják, aki állni tud, az dolgozni is tud. A lelkileg és fizikailag is összetört Irén megtetszik, egy fogolytársának, a maga szabályai szerint túlélni igyekvő Rajmundnak (Csányi Sándor), aki a nő életét is megmenti, és segít neki túlélni a földi poklot. A férfi és a nő között nagyon különös kapcsolat szövődik, melynek éppúgy szabályai vannak, mint a túlélésnek. De otthon mindkettőjüknek családja van, így vajon hogyan bontakozhat ki a szerelmük? Sokak szerint a rendszerváltás után 28 évvel ez az első játékfilm, amely hitelesen, élethűen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét. Az Örök tél bemutatója 2018. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján volt, nem véletlenül, hiszen maga a mű is a Szovjetunióba deportált magyar állampolgárnak állít emléket.
A létezés eufóriája kicsit más, mint a listában szereplő többi film, hiszen egy dokumentumfilmről van szó. A középpontban a 20 évesen, Auschwitz-Birkenauból a családjából egyedül hazatérő Fahidi Éva áll. 90 éves korában kap felkérést, hogy szerepeljen egy táncszínházi előadásban, amely róla szól. A rendező, Szabó Réka egy duettet szeretne színpadra vinni a nemzetközileg is elismert, fiatal művésznővel Cuhorka Emesével. Éva szinte egyből igent mond. Megkezdődik a határátlépések sorozata, és három hónap alatt a három nő között különleges és erős kapcsolat fonódik. A Sóvirág című előadást a Vígszínház Házi Színpadán először a Tünet Együttes 2015-ben mutatta be a. Az előadás azóta is repertoáron van, sőt Bécsben, Szabadkán és Berlinben is játszották. A film az előadás készítésének folyamatát mutatja be.
És ha egy kicsit vidámabb filmet szeretnénk nézni, a Most van most márciusban bemutatott road movie tökéletes választás. A két főszereplő Szilvi (Tompos Kátya) és Petya (Mohai Tamás). Szilvi egy hirtelen elhatározásból úgy dönt, lelép az esküvőjéről, és a pont szabadnapos taxis, Petya autójába pattan be. A fiú eredetileg jogász, jó humorú, emellett érzelmes és okos, aki megunta a szakmáját, és inkább volán mögé ült, Szilvit pedig az elkötelezettségtől való félelem hajtja. A taxival egyetlen nap alatt körbeutazzák Budapestet és környékét, még a Balaton-felvidékre is eljutnak felkeresvén a lány múltjából azokat az embereket, akik helyette hoztak döntéseket. Ezalatt a 24 óra alatt egyre jobban megismerik egymást. Szilvi a sarkára szeretne már állni, Petya pedig komoly döntést hoz a jövőjével kapcsolatban. A film egy összetett kérdést boncolgat, a kallódó Y-generációról. A harmincas korosztály én- és útkeresési, valamint párkapcsolati problémáit próbálja feltárni olyanok előtt, akik még, vagy már nem küzdenek hasonló napi gondokkal.
Az érzékenyebb témát érintő Szép csendben című filmet majd csak november közepétől láthatjuk a mozivásznakon. Dávid 18 éves, és egy zenekar tehetséges szólistája. A nívós országos versenyre való készülés finisében a zenekarhoz csatlakozik az elsőéves, fiatalabb Nóri. A fiú hamarosan megsejti, hogy a 13 éves csellista lánynak különleges viszonya van a 60 éves karmesterükkel. Őrlődve a fiatal lány és saját mestere között, a fiú megszállottjává válik az állítólagos afférnak, és nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot. Az idős férfinak nem a lány az első áldozata, és mindenféleképpen igyekszenek ezt bebizonyítani.
Természetesen rengeteg filmet lehetne még felsorolni, sajnos, az összeset még én sem láttam, de az interneten rengeteget megtalálhattok, ha pedig magyar sorozatokra lennétek kíváncsiak, olvassátok el a róluk írt ajánlómat.
Forrás: port.hu
