- Május 26-án európai parlamenti választásra kerül sor Magyarországon, csakúgy, mint a többi 27 EU-tagállamban.
- Magyar pártlistákra szavazunk, azonban az adott országot képviselők európai pártcsoportokba tagozódnak be ezután.
- A többséget szerző pártcsoport csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke, azaz a kutatások szerint a néppárti Manfred Weber.
- De mivel kampányolnak a magyar pártok? Többek közt magyar euró, középiskolai Erasmus és minden 18 évesnek ingyenes vonatbérlet is szerepel a programokban.
Az Európai Unió működése általában nem a kedvenc tétele az érettségizőknek, gyakran átláthatatlan, bürokratikus káoszként írják le azt. Ám ezen a héten (23-tól 26-ig) a legdemokratikusabb módon szólhat bele valamennyi felnőttkorú európai, 513 millió állampolgár a szervezet működésébe: szavazással (ami öt országban kötelező). Az Unió három fő intézménye közül értelem szerint az Európai Parlamentbe (EP) választhatunk képviselőket, amelyben összesen 751-en ülnek. Az országok között lakosságarányosan osztják el a helyeket: Magyarországnak így 21 képviselője van, míg Németországnak például 96. A tagállamok öt évre megválasztott EP-képviselői azonban nem nemzetenként, hanem pártbéli hovatartozásuk, világnézetük alapján alkotnak csoportokat, úgynevezett frakciókat, ami azt jelenti, hogy például a brit, a spanyol és a magyar szocialista párt képviselői is a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nevű frakciónak lesznek tagjai.
Intézményi geometria
Ezek az európai pártcsaládok 2014 óta csúcsjelölteket is állítanak a választást megelőzően, a győztes jelöltet – annak a pártnak a jelöltjét, amelyik többséget szerez a parlamentben – pedig az Európai Tanács nevezi ki az EP jóváhagyásával. Azaz minden hasonlóan működik, mint egy sima választáson, hiszen az a párt adhatja a “miniszterelnököt”, amelyre a legtöbben szavaznak – kivéve, hogy az EU “kormányának” az Európai Bizottságot (EB) tekinthetjük, “miniszterelnöknek” pedig a bizottság elnökét.
Fotó: Flickr, EU2017EE Estonian Presidency
Az EP-választáson tehát közvetetten az Európai Bizottság elnökére is voksolunk, aki ezután megalakítja 28 tagú bizottságát, “kormányát”, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál (akik azonban nem saját országaikat képviselik), és kiosztja, kire melyik feladatkör, “tárca” jut, például a közlekedés vagy a kereskedelem. Az EB az Unió egyik legfontosabb, annak mindennapjait irányító, a tagállamokat ellenőrző, döntéshozó és végrehajtó jelleggel is bíró szerve, így az előző, nemzeti kormányhoz való hasonlatom nem állta meg teljes mértékben a helyét, hiszen a Bizottság kezdeményez, előkészít és olykor végre is hajthat intézkedéseket, ám erre nem képes egyedül: szükséges az EP, illetve az Európai Tanács is, mely az összes tagállam állam- és kormányfőit, a Bizottságnak és magának a Tanácsnak az elnökét tömöríti. Ezt az egyedülálló módon, egymást kiegészítő és ellenőrző három testületet nevezik intézményi háromszögnek, melyben a Bizottság az Európai Unió egészének érdekeit képviseli, az Európai Tanács a tagállamok nemzeti érdekeit, hiszen azok vezetői alkotják, a Parlament pedig az állampolgárokat, hiszen közvetlenül ők választják – ez esedékes éppen.
Kikre lehet akkor ikszelni?
A 2019-es európai parlamenti választáson kilenc magyar párt közül választhatunk:
- Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért (MSZP-P)
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)
- Jobbik Magyarországért Mozgalom
- Fidesz – KDNP
- Momentum Mozgalom
- Demokratikus Koalíció (DK)
- Mi Hazánk Mozgalom
- Magyar Munkáspárt
- Lehet Más A Politika (LMP)
A Fidesz képviselői így az Európai Néppárt (EPP) frakciójába fognak beülni, melynek csúcsjelöltje a német Manfred Weber; az MSZP és a DK pedig a Szocialisták és Demokratákhoz (S&D), akik a holland származású Frans Timmermanst, a jelenlegi Bizottság első alelnökét jelölték. Valószínűleg egyikük lesz majd az EB következő elnöke, hiszen őket támogatja a két legtöbb taggal rendelkező képviselői csoport, bár a közvélemény-kutatók arra számítanak, hogy a Néppárt fogja 2014 után ismét megnyerni a választást.
Ha szerez mandátumot, akkor az LMP, illetve a Párbeszéd a Zöldek frakcióját fogja erősíteni, míg a Momentum az ALDE-t, azaz a Liberálisok és Demokraták Szövetségét Európáért. A többiek függetlenként terveznek politizálni.
Az előrejelzések szerint a 21 magyar mandátum közül a Fidesz listája 13-at fog bezsebelni, három-három várható a Jobbik, valamint az MSZP-P részére, illetve egy-egy a DK-nak és a Momentumnak, a maradék négy induló pedig mandátum nélkül maradhat.
Merre tart Európa a pártok szerint?
Megkerestük a mandátumszerzéshez közel álló pártok (Fidesz, Jobbik, MSZP-P, DK, Momentum, LMP) szegedi szervezeteit, hogy fejtsék ki, miért érdemlik meg a választók szavazatait. Közülük az MSZP, a Momentum és az LMP reagált, így az esetükben a következőkben nem a programjukból – ha hoztak nyilvánosságra – , hanem a válaszadóktól idézünk.
A jelenlegi kormánypárt programját Orbán Viktor miniszterelnök ismertette április 5-én, aki a migrációt nevezte az Európai Unió előtt álló legnagyobb problémának. A miniszterelnök utalt a Brüsszellel való szembenállásra, a Manfred Weberrel való konfliktusára, valamint elutasította az “Európai Egyesült Államok” tervét is, az európai uniós országok mélyebb integrációját, ugyanis azt a brüsszeli elit hatalmi törekvésének tartja a nemzetállamokkal szemben.
Az MSZP-Párbeszéd részéről Ujhelyi István, jelenlegi európai parlamenti képviselő válaszolt az iDeáknak, aki elkötelezett az EU mellett. Az Európa előtt álló legnagyobb kihívás szerinte az euroszkeptikus jobboldali populista pártok erősödése, “mindez azonban csak a mélyben lapuló társadalmi feszültségek által előidézett tünetegyüttes” – fejti ki, a társadalmi egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget és a 2008-as válság hatását említve. Mint mondja, a mélyebb integráció az egyetlen járható út, “ezek nélkül Európa mindig félkarú óriás, illetve politikai törpe marad.”
A Jobbik programjában azt írja, az Unió válaszúthoz érkezett, ezért “új kiegyezésre” van szükség a szervezet és tagállamai, illetve a központosítás és a nemzetállamok erősítését támogatók között. Így értékrendjét újra meg kell határoznia, döntenie kell intézményi rendszeréről és a szociális feszültségek csökkentéséről is – sorolják a kihívásokat, kiemelve, hogy ezek megoldásához közös európai fellépésre van szükség.
A Demokratikus Koalíció programjában az EU-t az egyik legnagyobb sikernek nevezi a kontinens történelmében, azonban “a mostani választás döntő lesz Európa történetében” – hívják fel a figyelmet. “Most dől el, hogy az Európai Unió előre halad, az integráció befejezése, egy erős, egységes és sikeres szövetségi Európai Egyesült Államok felé, vagy hátra, az önző, veszekedő, vesztes országok világába.”
A Momentum részéről Mihálik Edvin, a párt szegedi elnöke jelzett vissza. Ők is a szorosabb együttműködésben hisznek, mivel “Magyarország helye Szent István óta Európában van, és ezt a 21. század sem fogja megváltoztatni”, azonban “Európa jelenleg gazdasági versenyt fut Amerikával és a feltörekvő Távol-Kelettel. Ilyen óriási gazdasági hatalmakkal csak egy szorosan együttműködő tagállamokból álló Európai Unió tudja felvenni a versenyt.”
“Európa zöld lesz, vagy nem lesz!” – hirdeti az LMP. Fehér Attila, a párt megyei elnöke így összegezte elképzeléseiket: “Globalizáció-kritikus pártként elengedhetetlennek tartjuk az emberi tevékenység okozta globális hátrányok mérséklését, valamint a további káros folyamatok megakadályozását. (…) Éppen ezért a szorosabb együttműködés hívei vagyunk. Javaslatunk egy közös európai klímaterv, mellyel ki tudjuk kényszeríteni a tagállamokból, hogy mindenki teljesítse korábbi vállalásait.”
Mikor lesz magyar euró?
A pártok máshogy ítélik meg tehát az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát, ez megmutatkozik az egyik leggyakrabban feltett kérdés esetén is: mikorra vezethetik be Magyarországon az EU közös valutáját, az eurót? A kormánypárt nem – ahogy egy friss kutatás alapján a magyarok többsége sem – sietne ezzel, nemrég Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette, hogy jelenleg nincs napirenden az ügy, mert “a kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai”.
Az MSZP-P és a DK azonban az euró mihamarabbi bevezetése mellett érvel az árfolyamingadozást az egyik legnagyobb hátrányként említve, illetve hogy ha valóban létrejön egy “kétsebességes” Unió központi és perifériára szorult államokkal, a valuta lehet a két tömb közötti választóvonal, így “elemi érdekünk, hogy Magyarország továbbra is Európa fősodrához tartozzon” – véli Ujhelyi István.
A Jobbik először azonos szintre emelné a béreket az egész EU-ban. “Ugyanazért a munkáért egy magyar dolgozó ne német társa bérének töredékét keresse” – írják programjukban, szerintük csak ezután vezethető be valamennyi tagállamban a közös pénznem. A Momentum is támogatja a bevezetést, ám óvatosak, bizonyos gazdasági feltételekhez kötnék a határidőt, erről pedig gazdaságpolitikai elemzést is készítettek – mutat rá Mihálik Edvin. Az LMP Fehér Attila szerint szintén várna a cserével addig, amíg Magyarország “gazdaságilag felzárkózott az euróövezet tagországainak átlagához”, mert az euró “nem segíti elő a periféria integrációját” a szociális és az gazdasági különbségek miatt.
Az EU-s pénzek elköltéséről
A kormány véleménye továbbra is az, hogy az uniós források lehívása és elköltése során semmilyen rendellenesség nem fedezhető fel. Kovács Zoltán, nemzetközi kormányszóvivő tavaly úgy fogalmazott az uniós forrásokról a BBC rádióműsorában, hogy “ez nem ajándék, hátrányos helyzetben nyitottuk meg piacainkat”, és “bölcsebb lenne, ha Európa, és főleg a hazai ellenzék felismerné, hogy mindaz, amit teszünk, illetve amit megpróbálunk elérni, az nemcsak az ország, de az Európai Unió érdekeit is szolgálja”.
“Az EU-s források kiosztásánál is talán átláthatóbb rendszerhez vezetne az euró bevezetése” – ezt Ujhelyi István állítja, ugyanis szerinte az EU feladata, hogy ellenőrizze, mire költi a magyar állam ezeket a támogatásokat. Az EP-képviselő ezután a szegedi EU-s beruházásokat emelte ki, amelyek összege közel 1 milliárd euróra, 320 milliárd forintra rúg. “Többek között európai uniós fejlesztések révén futnak új villamosok, trolibuszok a városban, ezeknek köszönhetően újult meg a szegedi Liget, városszerte az iskolák, óvodák, bölcsődék. Európának köszönhetjük a felújított rakpartot, az ELI lézerközpontot vagy a megújult klinikai tömböt, hogy csak néhányat említsek az elmúlt évekből.” – sorolja, de így épül új uszoda az Etelka soron is.
A DK szerint az EU-s források felhasználásánál “a korrupció már olyan mértékű Magyarországon, hogy jelentősen csökkeni fog a hazánknak járó uniós támogatás, ami sokmilliárdos kárt okoz a magyar polgároknak.” Az LMP-s Fehér Attila úgy véli, hogy “a demokrácia, a jogállam, a polgári szabadságjogok leépítése, valamint uniós források korrupt felhasználásának következtében romlottak a pozícióink, a korábbi partnereink elpártoltak tőlünk, gyengült az integrációnk mértéke.”
A Jobbik, amely az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról törvényjavaslatot is benyújtott, – csakúgy, mint az összes ellenzéki párt – támogatja az ország taggá válását, amely ezáltal kivizsgálhatná a források elosztását, mivel véleményük szerint ezeket “látszatberuházásokba ölték, és korrupciós csatornákon át „haveri köröknek” folyatták.” A kormánypárt azonban elutasítja az ország csatlakozását a szervhez, így le is szavazták törvényjavaslatot. Mint a Fidesz közleményében olvasható: “Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, mert ez a kérdés nemzeti hatáskör, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a nemzeti szuverenitást sérti.” Az ügy érdekében Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő egyébként aláírásgyűjtést is indított, amely jelenleg 500 ezer aláírásnál tart.
“A Momentum kampányának fő üzenete, hogy az EU-ból érkező támogatásokat csak oktatásra, egészségügyre és munkahelyteremtésre költsük” – fogalmazott Mihálik Edvin. “Jelenleg ugyanis az EU-s támogatások felhasználása nincs rendesen ellenőrizve, ezért az EU-ból Magyarországra érkező napi 2 milliárd forint javarészt értelmetlen látványberuházásokra fordítódik.
Fiatalok Európája?
Ujhelyi István a fiatalokat érintő tervekre vonatkozó kérdésünkre az ingyenes interrail bérletek bevezetését vetette fel, melynek “elsőszámú mentora” Brüsszelben. “Minden európai fiatal kapna egy interrail bérletet a 18. születésnapjára, amellyel egy hónapon keresztül ingyenesen utazhat Európában. Ugyan jelenleg a program még csak külön pályázással elérhető, tavaly így is közel harmincezren utazhattak, köztük több százan Magyarországról is. Egyik fontos célkitűzésünk az lesz a következő ciklusban, hogy alanyi jogon minden 18 éves fiatal megkaphassa az ingyenes interrail bérletet.” Emellett szorgalmazzák a szociális alapú európai diák- és hallgatói ösztöndíj bevezetését, amely “azokat a diákokat támogatná, akik ugyan szeretnének egyetemre, főiskolára járni a saját hazájukban, de az anyagi helyzetük miatt ezt nem tehetik meg.”
Fotó: Wikimedia Commons, Végh Tibor CC-BY-SA 3.0
Az európai vonatbérletprogramot zászlójára tűzte a Momentum is, ezen kívül “megháromszoroznánk az Erasmus program költségvetését, hogy még többeknek legyen lehetősége más európai országokban tanulni. Valamint a középiskolásokra is kiterjesztetnénk az Erasmus programot, így minden középiskolás eltölthetne két hetet egy másik uniós országban” – mondja Mihálik Edvin. Továbbá “uniós szinten javasolnánk az európai uniós ismeretek kötelezővé tételét a középiskolákban. Az európai parlamenti képviselőknek pedig kötelezővé tennénk, hogy látogatói keretükből évente egyszer egy középiskolás diákcsoport látogatását finanszírozzák. Így ciklusonként mintegy 2500 magyar gyerek juthatna el Brüsszelbe.”
A DK is támogatja az európai ismeretek iskolákban való tanítását, valamint el szeretnék érni, hogy minden fiatal beszéljen legalább egy európai nyelvet, amit a kéttannyelvű oktatás európai támogatásával segítenének elő. Ahogy programjukban fogalmaznak: “az Unió nyelvi sokszínűsége kulturális érték, ám az európai kohézióhoz az is szükséges, hogy Európa polgárai szót tudjanak érteni egymással.”
A Jobbik a fiatalok elvándorlását szeretné megállítani, arra hivatkoznak, hogy “a becslések szerint 600 ezer és egymillió közé tehető a külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárok száma.” Ezt a problémát is a bérunióval, azaz egységes európai fizetésekkel oldanák meg. Emellett, mint valamennyi ellenzéki párt, foglalkoznak a klímaváltozás megállításának sürgősségével is.
Fotó: Wikimedia Commons, David Liff CC-BY-SA 3.0
Hasonlóan, az LMP a következő generációkra leselkedő elsőszámú kockázatnak a klímaváltozást tartja: “Biztosítanunk kell, hogy az európai országokban az egészséges természeti környezet megmaradjon a Ti generációtok számára is.” Továbbá “lehetővé kell tenni, hogy ha itthon szeretnétek boldogulni, akkor ezt megtehessétek.”
Mivel a Fidesz-KDNP nem hozott nyilvánosságra részletes programot, csupán hét darab, a bevándorlás megállításával foglalkozó programpontot, valamint a megkeresésünkre sem reagáltak, a fiatalokat érintő, uniós szintű terveikről nem tudunk tüzetesen beszámolni. Mindenesetre a kormány 2015 tavaszán indított egy Gyere haza, fiatal! nevű programot, mely során 105 fiatal tért haza Angliából, azonban a kezdeményezést egy évvel később leállították. Ami az oktatást illeti, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Versenyképességi Tanács Varga Mihály pénzügyminiszterrel az élen nemrég kiadott egy-egy tanulmányt, melyekben az oktatási rendszer átfogó reformját javasolják, így például a frontális oktatás háttérbe szorítását, a tananyag észszerűsítését és a kéttannyelvű oktatás népszerűsítését. Emellett a nyelvtanulás ösztönzésére két programot is hirdettek: az egyik keretében 9- és 11-es diákok tölthetnek kétszer két hetet célnyelvi területen, míg a nyelvi diákhitelt nyelvtanulás finanszírozására fordíthatják a jelentkezők.
Mi a helyzet a többi párttal?
A kevesebb támogatással bíró pártok közül a nemzeti radikális, bevándorlást ellenző Mi Hazánk Mozgalom szerint “egy olyan európai szövetségi rendszert kell működtetni, ahol a nemzeti önrendelkezés hiánytalanul megmarad”.
A magát baloldaliként, nemzetiként és ellenzékiként meghatározó Munkáspárt “tisztességes béreket, biztonságos, kiszámítható életet, magyar mezőgazdaságot és migránsmentes Európát” ígér.
A “Legyen minden jobb!” szlogennel kampányoló, a magyar közéletnek görbe tükröt mutató Magyar Kétfarkú Kutya Párt programja többek között előírná az egész Unióban minden tagállam ünnepnapjainak tartását, hogy minél kevesebbet kelljen dolgozni, illetve a Brexit miatt kieső angol helyett a magyart tenné meg hivatalos nyelvnek, hogy könnyebb dolgunk legyen.
Végül pedig azt bizonyítandó, hogy életünk mennyi területére hatással van az Európai Parlament, melynek tagjai ezen a vasárnap kerülnek megválasztásra, íme az EP ötéves eredményeinek összefoglalója:
Felhasznált irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról
