Az új év eljövetele olyan ünnep, amit a világon a legtöbben ünnepelnek, viszont nem mindenhol ugyanakkor és ugyanúgy.
Az országok többségében a Gergely-naptárat használják, így az újév ezekben a térségekben január elsejére esik, azonban számos ország a tűzijátéktól és lencsétől eltérő szokásokkal ünnepli ezt a napot.
A Kínai újév – más néven Holdújév vagy Tavaszünnep – is egyike azoknak az országoknak, ahol nem január első napján tartják az ünnepet. Kínában az újév a február 4-hez legközelebb eső újhold napjára esik, ez mindig január 21. és február 21. között van. Az újév legfontosabb része itt az előeste, amely hasonlít a szilveszterhez és a szentestéhez is. Ilyenkor összegyűlnek a családok, ajándékot adnak egymásnak, illetve petárdákat lőnek fel, amelyek elűzik a rossz szellemeket.
A thai újévre (szongkran) minden évben április 13. és 15. között kerül sor. Hagyomány, hogy Thaiföld utcái ilyenkor hatalmas vízicsatapályává változnak, vízzel és fürdőhabbal locsolják egymást az emberek
Spanyolországban pontban éjfélkor a hagyománytartó emberek minden alkalommal megesznek egy szem szőlőt amikor üt az óra. Összesen tizenkét szőlőszem kerül elfogyasztásra az újév első percében, hogy szerencsét hozzon nekik az elkövetkezendő év minden hónapjában.
Ecuadorban az újévet papírral megtöltött madárijesztőkkel ünneplik, valamint előveszik az előző évben készített képeiket, majd elégetik őket, mindezt a jó szerencse reményében.
Chile egyes lakosai a temetőben töltik Szilveszter éjszakáját, hogy a már elveszített szeretteikkel tölthessék az ünnepet. Úgy tartják, hogy ez is szerencsét hoz nekik a következő évre.
Finnországban az emberek minden újévkor ónból készült lovakat olvasztanak meg. Hideg vízbe teszik őket, majd amikor újra megszilárdultak az egykor megolvasztott darabok, gyertyafénynél megvizsgálják. Nem számít milyen alakja van az újonnan készült szobrocskáknak, elkezdődik a találgatás, hogy vajon mire hasonlíthatanak, ugyanis ezek jósolhatják meg, hogy mit hoz majd a jövő.
Dánia sem maradhat ki az újévi furcsaságok listájából. Itt az emberek porcelántányérokat dobálnak a barátaik ajtajához, hogy ezzel vezessék le az előző év feszültségeit, illetve, hogy szerencsét és örökké tartó barátságot adjanak az érintetteknek.
Írország különlegessége, hogy újév napján keményre sütött kenyereket dobálnak a falhoz, hogy a zaj elijessze a balszerencsét a háztól.
Oroszországban szilveszterkor állítanak fát, és ilyenkor ajándékoznak. A szibériai részen azonban búvárok úsznak a körülbelül -50 C°-os víz fenekére egy közeli tóban, hogy ott is felállítsák ezt a bizonyos újévi fát, amit természetesen fel is díszítenek.
Észtországban az ünnep az evésről szól. Itt nem az számít, hogy mi az az étel, amit fogyasztanak, hanem az, hogy hányfélét. A legszerencsésebb számok ilyenkor a hét, kilenc és tizenkettő. Ha nem fejezik be a tányérra tett ételt, sincs ok az aggodalomra, hiszen ez a maradék fogja boldoggá tenni őseiket.
Az újév egy dologban megegyezik a többi ünneppel: „ahány ház, annyi szokás”. Minden újév tartogat valami újat, valami mást, és az iDeák is boldog új évet kíván!
