A III. Nyelvi Kavalkád – Deákos hagyomány nem csak deákosoknak

301

A Deáknak nagyon sok hagyománya és programja van, amint azt tudjátok – és nem csak deákosoknak. Bizony, idén is megrendezésre került a Nyelvi Kavalkád, ami arra szolgál, hogy a nyolcadikosok betekintést nyerhessenek iskolánk második idegen nyelveinek az oktatásába, illetve hogy megismerjék azokat egy játékos, vidám délután keretein belül.

Fotó: Fülöp Ádám

Harmadik éve rendezték meg ezt az eseményt, és nem más fogadta a lelkes potenciális deákosokat, mint Faragó Klára intézményvezető asszony, és három helyettese, Ábrahám Karolina, Fekete Melinda tanárnők és Tóth Roland tanár úr is. Az intézményvezető asszony köszöntő beszédében kihangsúlyozta, miért is különleges a Nyelvi Kavalkád – változatos, játékos módon vezeti be a diákokat más országok kultúrájába, és kifejezte örömét az iránt, hogy ez a kedves délután hagyománnyá nőtte ki magát.

Ótott Noémi és Kasza Ildikó tanárnők, a Nyelvi Kavalkád kitalálói természetesen végig jelen voltak az eseményen – előbbi az olasz, utóbbi a francia nyelvtanárok képviseletében. Mellettük fáradhatatlanul dolgozott még két tanárnő, Dr. Palkovics Andrea spanyol és történelem szakos tanárnő, illetve Krizsán Ágota, német és spanyol szakos tanárnő. Ők négyen kommunikáltak elsősorban a vendégekkel, akiket aztán még meg is énekeltettek – négy különböző nyelven. Fotósként és persze segítőként a tanárnők mellett jelen volt Magyar Csaba tanár úr is.

Fotó: Fülöp Ádám

Ótott Noémi tanárnőnek sikerült feltennem pár kérdést, aki részletesen elmesélte, mi hogyan zajlik a háttérben:

Mióta szervezik meg a Nyelvi Kavalkádot?

Igazából először három éve szerveztük meg ezt a rendezvényt, de nem gondoltuk, hogy ekkora eseménnyé növi ki magát. Az első évben azt gondoltuk, hogy kis kedvcsinálóként, beiskolázási rendezvényként szervezzük meg – aztán már tavaly is akkora túljelentkezés volt, hogy be kellett vezetnünk egy előzetes regisztrációt. Tavaly ötven, idén pedig már ötvenöt diákot fogadtunk ezen a rendezvényen.

Hogyan jött az ötlet? Mi volt az alapkoncepció?

Tulajdonképpen a nyelveken keresztül szerettük volna népszerűsíteni az iskolát. Szerettük volna megmutatni azt a nyelvi sokszínűséget, ami a Deákot jellemezi, és azt, hogy valóban úgy gondoljuk, hogy ez egy nyelvi gimnázium, és mi ezért vagyunk ilyen ismertek Szegeden és környékén. Nálunk a teljes paletta megtalálható, tehát minden idegen nyelvet lehet választani – és persze a hozzájuk tartozó kultúrkört is szerettük volna megmutatni. Mindezt összekapcsoltuk az adventi várakozás időszakával, és így lett ez egy karácsonyváró rendezvény.

Gondoltak már rá, hogy esetleg kicsit kiterjesztik az eseményt, hogy több diákot fogadhassanak?

Igen, felmerült, hogy esetleg két alkalommal is megrendeznénk, tehát két csoportra osztva. Nem szeretnénk mondjuk a színházteremben, mert akkor elveszne ez a meghitt hangulat, de gondolkozunk rajta, hogy esetleg jövőre két turnusban tennénk meg ezt, mert tényleg nagyon nagy az érdeklődés a nyolcadikosok részéről.

Hogyan állítják össze a feladatsorokat?

Ez egy csapatmunka, minden nyelvet képvisel egy tanárnő. De tulajdonképpen a szülőanyjai mi lennénk Kasza Ildikó tanárnővel. Mi találtuk ki az egész alapját, azt hogy milyen típusú feladatokat szeretnénk, aztán a kollégáink segítségét kértük, hogy ellenőrizzék és ötleteljenek, egy kicsit dolgozzunk együtt. Vannak különböző variációink, tehát minden évben kicsit mások a feladatok, mivel van egy „feladatbankunk”, és abból válogatunk. Aztán ahogy láthattátok, a munkamegosztás így működik: feladatonként átvesszük egymástól a stafétát. De tulajdonképpen ez az idegen nyelvi munkaközösségnek a rendezvénye.

Fotó: Fülöp Ádám

Ezeket a feladatokat különböző csapatok oldják meg, de ahogy körbementem, azt vettem észre, hogy nem igazán ismerik egymást a csapattagok. Ennek is oka van, jól sejtem?

Így van, pontosan. Amikor jelentkeznek a diákok a Deák weboldalán lévő regisztrációs felületen, akkor meg kell adniuk, hogy melyik általános iskolából jönnek, és én aztán összesítem ezeket az adatokat, és szándékosan különböző csapatokhoz osztom be őket. Ezzel az a célunk, hogy egymással is beszélgessenek, illetve ami mindennél fontosabb, hogy megismerkedjenek a deákos segítőinkkel. Mert ez a rendezvény nem jöhetne létre, ha nem lenne itt minden évben tíz, tizenöt vagy húsz lelkes diákunk, akik segítenek a feladatok lebonyolításában. Fontos, hogy így közvetlenül, tényleg igazi deákos diákoktól szerezzenek információkat.

Azért kilencedikesek a segítők, mivel ők valójában még csak három hónapja tanulnak ezen az idegen nyelven, így szeretnénk megmutatni, hogy már ennyi idő alatt is mekkora fejlődés következett be.

Ez számomra kicsit olyan, mint a gólyatábor, az ismerkedéssel, meg a közös feladatokkal…

Igen, igen. De talán tényleg a Deáknak azt a nyitottságát és sokszínűségét szeretnénk érzékeltetni igazán, amire annyira büszkék vagyunk.

Ahogy a deákos segítőkkel beszélgettem, többféle választ is kaptam arra, miért vettek részt az eseményen: volt, aki azért ment, mert a szaktanára ajánlotta, volt, akit egyszerűen megkértek, és volt, aki egy plusz ötösért vállalta a délutánt.

Antal Anna, kilencedikes speciális angol és Bogdán Bence, kilencedikes általános tagozatos iskolatársunkkal váltottam először néhány szót. Mint kiderült, még nem is ismerték egymást korábban, csak egy asztalhoz kerültek a véletlennek köszönhetően. Anna olaszt, Bence pedig németet kezdett tanulni szeptemberben. Mindketten azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretik a Deákot és a második idegen nyelvüket egyaránt.

Fotó: Fülöp Ádám

A kilencedikes kéttanos osztályból is sikerült beszélnem két franciással, itt olvashatjátok a Szentesi Annával készített rövid interjút:

Idén kezdtél el franciául tanulni?

Igen, eddig én is németet tanultam az általános iskolában, szóval elég nagy váltás volt.

Voltál tavaly a Nyelvi Kavalkádon?

Nem, sajnos nem jutottam be, túljelentkezés volt.

És magadtól jöttél, vagy kiválasztott a tanárod?

Hát, szerencsére elég aktív vagyok az órákon, szóval a barátnőm is ajánlotta a tanárnőnek, és a tanárnő is felajánlotta a lehetőséget – meg én is nagyon akartam.

Milyennek találod eddig?

Élvezem nagyon. Imádom a nyelveket hallgatni és tanulni is, szóval szinte kötelező volt eljönnöm ide.

Mit gondolsz, megszerettetik a nyelveket az általános iskolásokkal?

Szerintem biztos. Meg aki már elkötelezi magát egy nyelv iránt, annak sokkal könnyebb lesz aztán megtanulni.

Ezután Anna osztálytársával, Szénási Jázminnal beszélgettem, aki már korábban is részt vett a Nyelvi Kavalkádon – nyolcadikosként.

Voltál tavaly a Nyelvi kavalkádon? Ha igen, milyen volt?

Igen, körülbelül ugyanilyen volt tavaly is, és a kérdések is hasonlóak voltak, de voltak új feladatok. A tavalyit is nagyon élveztem, és utólag rájöttem, hogy sok osztálytársam is itt volt. Az egyikkel még egy csapatban is voltunk.

Mennyire játszott nagy szerepet az iskolválasztásban?

Igazából, amikor a Nyelvi kavalkád volt, én addigra már biztosan tudtam, hogy ide szeretnék jönni – ez pedig csak megerősített benne.

Milyen idegen nyelvet tanulsz? Azt, amit szerettél volna?

Jelenleg franciát tanulok, de eredetileg nem ezt szerettem volna tanulni, hanem olaszt vagy németet. De nem bánom, hogy franciára kerültem. Először nagyon „haragudtam”, mert nem tetszett a változás, de most már szeretem.

A lelkes deákos segítők után pedig néhány általános iskolás tanulót kérdeztem, milyen benyomásuk van eddig a gimnáziumunkról, illetve az egész délutánról.

Fotó: Fülöp Ádám

Például Makai Zsófi, aki jelenleg a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskolában tanul, nem bánta meg, hogy eljött: „Eddig nagyon hasznosnak találom ezt a délutánt, szerintem gyarapodott a tudásom.” Mikor megkérdeztem, melyik idegen nyelv tetszik neki a legjobban, azt felelte, hogy a német kivételével bármelyiket szívesen tanulná.

András Gerda, aki hetedikesként a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskolából egy barátnőjével érkezett, nővére (Szentesi Anna) is deákos. Mivel szeretné minél hamarabb eldönteni, hol fog továbbtanulni az általános iskola után, ezért eljött – ahogy beszélgettünk, a szavai alapján egyértelműen tetszett neki az iskolánk.

Akkor jövőre is lehet, hogy eljössz a Nyelvi Kavalkádra?

Hát, lehet. Én most németet tanulok, de angolt is szeretnék, szóval a ’nagy nyelv’ szerintem a német lesz, a ’kicsi’ meg az angol.

Mi a helyzet a többi nyelvvel? Azok most nem fogtak meg?

Nekem a spanyol tetszik még, meg a francia is szép… de olaszt nem szeretnék tanulni.

Természetesen a Szegedi Madách Imre Általános Iskolából is érkeztek diákok, egyiküknek a testvére pár éve ballagott. Vadászi Petra valószínűleg a bátyja nyomdokaiba lép, és ő maga is deákos lesz szeptembertől. A négy idegen nyelv közül a spanyolra mondta azt, hogy a legjobban tetszik neki, és nagyon jól érezte magát, mivel ezeket a nyelveket ez alatt a rövid idő alatt is jobban megismerhették.

A Szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolából Barna Tamással váltottam néhány szót. Mikor megkérdeztem, neki melyik nyelv tetszik a legjobban, ő a franciát választotta, mivel számára „az tűnik a legegyszerűbbnek”. Nem jár ismerőse vagy rokona az iskolába, csak hallott a Deákról, de kiemelte, hogy nagyon jól felszereltnek látja a termeket. Azt mondta, hogy tetszik neki a Deák, és biztosan meg fogja jelölni a speciális angol tagozatot.

Összességében kijelenthetjük, hogy a közös éneklés, a csoportmunkák, az apró ajándékok (emléklapok, tollak, és csokik) meghozták a kellő hatást, a kétórás rendezvény nevetésekben és mosolyokban gazdag volt, és kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk.

Fotó: Fülöp Ádám

HAGYJ VISSZAJELZÉST

Ide írd a hozzászólásod!
A neved helye
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.