“Hogyan állhat ki az Egyesült Államok a demokrácia mellett (…), miközben a zászlaja alatt található a világ legnépesebb gyarmata?” – írta Puerto Rico kormányzója Donald Trumpnak címzett levelében 2018. szeptember 24-én.
Puerto Ricót gyakran emlegetik a világ legrégibb gyarmatának, hiszen Kolumbusz óta nem volt soha független állam. Több mint 100 éve amerikai ellenőrzés alatt áll, miközben már rengetegszer felmerült politikai helyzetének tarthatatlansága. A sziget amerikai külső terület, illetve társult állam, azaz nem teljes jogú tagállam, de lakosai amerikai állampolgárok, az elnökválasztásokon viszont nem szavazhatnak, és képviseletük sincs a törvényhozásban. Az elsőre káosznak tűnő kép és a sziget státusza is azonban hamarosan tisztábbá válhat.
500 éves gyarmati sors
1493. november 19-én érkezett meg Kolumbusz Kristóf az akkor Taíno indiánok által benépesített, tizedmagyarországnyi területű szigetre. Onnantól fogva Puerto Rico a spanyol gyarmatbirodalomhoz tartozott évszázadokon keresztül, mindez pedig csak 1898-ben változott. A spanyol-amerikai háború után az USA elnyerte a Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek feletti ellenőrzést a párizsi szerződés értelmében, ráadásul a spanyolok lemondtak Kubáról is.
Az Egyesült Államok hatalma alatt folyamatosan szélesítették a “gazdag kikötő” spanyolajkú lakosainak jogait. 1900-ban felállították a nép által választott alsóházi törvényhozást, de a felsőházi képviselőket és a kormányzót még Washington D.C. nevezte ki. 1917-ben Woodrow Wilson elnök amerikai állampolgárságot biztosított az 1898 után születetteknek, illetve a felsőház összetételéről való döntést is a Puerto Ricó-iak kezébe adta. Emellett az Egyesült Államok képviselőházába is küldhettek a szigetlakók egy kvázi-képviselőt, aki ugyan felszólalhat és nyújthat be törvényjavaslatokat, de szavazati joga nincs. 1947 óta Puerto Rico közvetlenül választhatja saját kormányzóját is.
Társult állam, de nem tagállam
1952-ben már saját alkotmányról szavazhattak a San Juan-központú sziget polgárai, amely társult államként, illetve nemzetközösségként határozta meg a terület státuszát. (Angolul a commonwealth, nemzetközösség szót használták, spanyolul az estado libre asociado, szabad társult állam mellett döntöttek a törvényhozók.)
Az azonban nem változott azóta sem, hogy bár a Puerto Ricó-iak amerikai állampolgárok és a szövetségi személyi jövedelemadón kívül minden nemben adót fizetnek, nincs érdemi képviseletük a Kongresszusban, illetve az elnökre sem szavazhatnak. Ez csak akkor lehetséges, ha beköltöznek egy tagállamba, mivel nincs elektori reprezentációja a szigetnek, hisz az amerikai elnökválasztás nem közvetlen módon zajlik. (A tagállamok népességarányosan elosztott elektorokkal rendelkeznek, ha pedig egy elnökjelölt megnyer egy tagállamot, annak összes elektorát magáénak tudhatja. A cél a minimum 270, az elektorok többségének megszerzése. Így eshetett meg, hogy a 2016-os választáson habár Donald Trump kevesebb szavazatot kapott Hillary Clinton demokrata jelöltnél, több elektort gyűjtött, és így lett elnök.)
Hasonló társult állami státuszban vannak az Észak-Mariana-szigetek, illetve további külső területe az USA-nak Guam, Amerikai Szaoma és az Amerikai Virgin-szigetek, azonban ezek lakossága összesen a 400 ezret sem éri el, Puerto Rico népessége viszont meghaladja a 3 millió 300 ezret – ami csökkenőben van, mert a korábban említett jogi egyenlőtlenségek és a kilátástalanság miatt rengetegen hagyják el Puerto Ricót, és költöznek az amerikai kontinentális területekre, főleg Floridába.
Az 51. tagállam?
Az egyik probléma Puerto Rico tagállammá válásával az, hogy nincs hasonló eljárásra precedens. Az amerikai alkotmány nem határoz meg részleteket a témában, csak annyit, hogy a Kongresszusnak kell szavaznia egy új tagállam felvételéről, ahogy azt tette az ötvenes években a legutóbb csatlakozott Alaszka és Hawaii esetében. Mindkettő külterületből vált tagállammá, miután a képviselőház és a szenátus is áldását adta.
Azonban Puerto Rico tagállami felvételét nem támogatják egyöntetűen: sem Washingtonban, sem San Juanban.
A republikánusok számára nem lenne előnyös még egy latino többségű állam, hiszen a spanyolajkúak főleg a demokraták szavazóbázisát alkotják. Puerto Rico öt képviselői mandátumot és két szenátori helyet követel magának felvétel esetén, ami a szenátusban jelentős demokrata túlsúlyt eredményezhetne. (Ezért nem támogatják a jelenleg szövetségi ellenőrzés alatt álló főváros, szintén tagállam-aspiráns Washington D.C. tagállammá válását sem, hiszen annak lakossága 50 százalékban afro-amerikai.) Ráadásul Puerto Rico 2006 óta jelentős adósságot halmozott fel, ettől sem lesz vonzóbb jelölt.
Népszavazásban nincs hiány
Számos referendumot tartottak már Puerto Ricóban a teljes csatlakozásról, hiszen a Kongresszus ezt előfeltételként szabja ki, azonban ezek eredményei sosem árulkodtak konszenzusról a szigeten. 1967-ben a népesség 60 százaléka szavazott a külterületi státusz megtartása mellett, 39 a tagállamságra voksolt, 1 százalék pedig a teljes függetlenséget favorizálta.
1993-ban ez az arány 48-46-4-ra változott, azaz közelített a két oldal egymáshoz, 1998-ban pedig szintén hasonlóan alakultak az arányok. 2012-ben a szavazólap szövegezése nem volt egyértelmű a sziget státuszának lehetséges opcióit illetően, így az eredmény nem tekinthető teljesnek. 2017 nyarán újra szavaztak a tagállamságot támogató jelenlegi kormányzó, Ricardo Roselló 2016-os választási győzelme után, amely során 97 százalék választotta a hivatalos csatlakozást az Egyesült Államokhoz teljes jogú tagállamként. A szavazás eredménye egyértelmű volt, egy kivétellel: csupán a szavazásra jogosultak 23 százaléka adta le voksát, ami történelmi negatív rekordnak számított.
Majd megérkezett María
Csaknem pontosan egy éve csapott le a María nevű hurrikán a Karibi-térségre, óriási károkat és 2975 ember halálát okozva Puerto Ricóban. Hogy ez miért témába vágó? Rengetegen kritizálták a regnáló republikánus Trump-adminisztráció kríziskezelését, említve a mentőcsapatok késlekedését, valamint az élelmiszersegély elégtelenségét is, így a halottak magas számát részben Trump számlájára írják. (Ezt az elnök kifogásolta is, hiszen állítása szerint nem haltak meg ennyien, csupán a sziget kormánya és a demokraták akarják szítani ellene az elégedetlenséget az odaveszettek számának hamisításával.)
Az országban történt természeti katasztrófa keltett médiafigyelmet próbálja most Roselló kormányzó kihasználni az állam problémáinak előtérbe helyezésére. “A Puerto Ricó-i amerikai állampolgárok egyenlősége a legnagyobb polgárjogi kérdés az Egyesült Államokban” – folytatja Ricardo Roselló a Trump elnöknek írt érzelmekkel fűtött küldeményében, visszatérve a cikk legelején idézett levélre. A kormányzó ezt Trump azon kijelentésére reagálva adta postára, hogy
“Puerto Rico eszének nem nagyon kellene most a tagállamságon járnia.”
Trump annak ellenére kelt ki a csatlakozás ellen, hogy elnöki kampányában még támogatta a Puerto Ricó-i ügyet. A korábbi elnökök, George W. Bush és Barack Obama is a felvétel mellett álltak ki hatalmon levésük idején, azonban a Kongresszus és a sziget lakóinak teljes egyetértését még soha nem nyerte el a csatlakozás.
Ezen változtathat a hurrikán után maradt pusztítás. A Trump-kormány tragédiát követő érdektelenségét – hiszen nem választópolgárokról van szó – és bánásmódját elégelhetik meg most a lakosok. Ennek már jelei is vannak a közvélemény-kutatásokban: az emberek többsége szerint jobban reagált volna a szövetségi kormány a katasztrófára, ha Puerto Rico teljes jogú tagállam lenne.
Mindenesetre a sziget szimbolikus szószólója, Jenniffer González-Colón már benyújtotta a képviselőháznak a felvételt lebonyolító törvényjavaslatot, amely 2021. január 1-jére tenné a tagállammá válás lehetséges időpontját.
Felhasznált források: Vox.com, The New York Times, The Washington Post, topuertorico.org, en.wikipedia.org/wiki/Puerto_Rico
.jpg){kind=link}