Így teljesítettünk a tavalyi kompetenciamérésen

A kompetenciamérés sokunknak értelmetlennek tűnt már az első alkalommal, amikor meg kellett írnunk hatodik osztályban. Akik pedig pozitívan tekintettek az újabb felmérésre, azt mondták, hogy legalább nem órán kell ülni, és csak bő 4 óra az egész.

Az első kompetenciamérést 2001-ben tartották, azóta alig volt olyan év, amikor nem került volna rá sor. 2003 óta minden hatodik, nyolcadik és tizedik osztályos magyarországi diák megírja az eszköztudáson, azaz a tananyag feldolgozásán, megértésén és hétköznapi helyzetekben való felhasználásán alapuló matematika, valamint a szövegértés feladatsort. Az országosan egységes teszt célja, hogy maguk az iskolák fel tudják mérni az általuk végzett oktatási tevékenység minőségét, akár más intézményekkel is összevetve.

A mérés részét képezi emellett egy családi háttérvizsgálattal foglalkozó kérdőív: ezek azok a kérdések, hogy például hány könyvetek van otthon, illetve mivel foglalkoznak a szüleid. Ennek a segítségével az adatok elemzői egy diákok teljesítményével kapcsolatos elvárási szintet számolnak minden tanuló, illetve iskola számára, amely elérése a családi és egzisztenciális háttér tekintetében a minimum lenne.
Mielőtt a deákos diákok teljesítményének tárgyalásába kezdenénk, érdemes leszögezni, hogy ezek a tavalyi 10. osztályok eredményei, azaz az idén 11. osztályok feladatlapjainak elemzését hozták nemrég nyilvánosságra. A felmérés eredményei tehát teljesen nyilvánosak, minden kitöltő fiatal megnézheti a saját pontszámait az Oktatási Hivatal honlapján, annak az azonosítónak a segítségével, amelyet a teszt megírásakor adtak, valamint az intézményeknek is kiküldik az adott tanév során levont következtetéseket, ahol értékelik a diákjaik által nyújtott teljesítményt.
A tavalyi év során összesen 238 deákos vett részt a mérésben. Matematikából iskolánk 1767 pontot ért el, ami az országos átlagnál, 1647 pontnál szignifikánsan jobb, emellett a négyévfolyamos gimnáziumok 1735 pontos országos átlagát is meghaladja. A diákokat az általuk elért pontszámok alapján szintekbe sorolják egytől hétig, ahol a hetes jelenti a legjobbat. Ebben a tekintetben a Deák tanulóinak teljesítménye kiegyenlítettnek nevezhető, hiszen egy diák esik csak az egyes szint alatti kategóriába, a jelentős többség (csaknem 40%) az ötös kategóriában van, illetve egy százalék híján negyedünk a hatos kategóriába küzdötte be magát. A családi hátteret feltérképező kérdőív segítségével kidolgozott családi háttérindex alapján meghatározott várható eredményt is túllépték tavalyi tizedikeseink, az 1741-es elvárást a már említett 1767-es pontszámuk bőven megugorja.
A korábbi 10. osztályok pontjaival összevetve a tavalyi stagnál, ekörüli eredményt értek el az előző osztályok is. Kivételt képez a most ballagott évfolyam, akik átlagteljesítménye 2015-ben kiemelkedő, 1802 pont volt. Ha külön vizsgáljuk a tavalyi évfolyam osztályait, a legjobb mediáneredményt a mostani 11. e produkálta 1835 ponttal, a matek-angolosokat az a-sok, h-sok, majd a b- és d-sek követik. Az iskola legjobb matekeredményt elérő tanulója a 11. d-be járt, ebben az osztályban négyen is bejutottak a hetes kategóriába.
[infogram id=”osztalyok-medianteljesitmenyei-a-2017-es-kompetenciameresen-1hxr4z9eryee6yo?live”]
A szövegértést vizsgálva az 1613 pontos országos átlagot ismét meghaladtuk, 1735-ös mutatónk a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagát, az 1711 pontot is ismét túllépi. Itt három diák írt egyes vagy az alatti szintű felmérést (ez valószínűleg annak köszönhető, hogy nem töltötték ki a tesztet, hiszen ez azt jelentené, hogy analfabéták), 41 százalékunk az ötös, csaknem harmadunk a hatos, 10 százalékunk pedig a legjobb, hetes kategóriába esik. A várható eredményt szövegértésben is elértük, azonban nem sikerült annál sokkal jobban teljesítenünk.
Szövegértésben évek óta csökkenő trend volt érvényben a Deákban, egyre kevesebb pontot szereztek tanulóink az elmúlt években: míg 2013-ban 1790-et, 2015-ben pedig 1772-t, 2017-ben már csak 1735-öt. A legjobb mediánnal rendelkező osztály 2017-ben az akkori 10. a volt, utánuk a speciális angolosok, a h-sok, majd a d-sek jönnek. A legjobb szövegértéssel rendelkező diák b-s volt 2088 ponttal, a legkevesebb pontot elérők az idei 11. e és f osztályokból kerültek ki.

[infogram id=”a-negy-nagy-gimnazium-2017-es-kompetenciaeredmenyei-1hnq41lwj1vk23z?live”]

A város nagy gimnáziumjait összevetve a Deák egyértelmű lemaradásban van a hagyományosan első Radnóti és második Ságvári mögött. A radnótisok 20 ponttal vannak a ságváris tizedikesek előtt, míg a Radnóti és a Deák között 136 pont van matekból. Míg mi matematikából megelőzzük a Tömörkényt, ők már beelőztek minket szövegértésben mindössze hat ponttal, azaz lényegében ugyanúgy teljesítettek. Ám érdemes megjegyezni, hogy a Radnóti és Ságvári gimnáziumok különálló matematika, illetve fizika tagozattal is rendelkeznek, míg a Deákba elsősorban az idegen nyelvek és humán tantárgyak iránt érdeklődő diákok jönnek.
Hozzászólások
+ posts