Akik visszatértek a Földre a nukleáris apokalipszis után

A visszatérők (The 100) című sorozatot 2014-ben mutatta be az amerikai CW csatorna, amely olyan népszerű sorozatoknak is otthona mint a Riverdale, A zöld íjász (Arrow), a Flash és az Odaát (Supernatural). Összesen négy évadból áll, az ötödik idén áprilisban várható.


A sorozat meghódította egész Amerikát különleges témájának köszönhetően: egy olyan jövőképet láthatunk, amely egy disztópikus világot tükröz, amelyben az emberi társadalom minden tagjának jövője születésüktől halálukig előre meg van határozva. Száz évvel ezelőtt ugyanis egy mindent elsöprő apokalipszis óriási pusztítást végzett a földön. Az emberiség nagyobbik része erre az időre „felköltözött” az űrbe, ahol egy Bárka nevű hajón élnek, ezen viszont az évek múlásával jelentősen fogy az oxigén mennyisége, így spórolni kell. És hogyan lehet a legkönnyebben spórolni? Ha megszabadul a Bárka néhány embertől… Így kerül le a Földre száz börtönviselt fiatal, akiknek a feladata megállapítani, hogy a Földön iható-e a víz, vannak-e rajtuk kívül túlélők, és hogy egyáltalán van-e oxigén. Ha életben maradnak, akkor az emberiség végre visszaköltözhet a bolygóra, de ha nem, akkor az azt jelenti, hogy számukra nincs már jövő.

A The 100 az ő történetüket meséli el. A csoportnak már rögtön Földre érkezésük után meg kell tanulnia együtt élni, és nem emberi ösztöneik által vezérelt módon viselkedni, ami – lássuk be – elég nehéz azoknak, akik életükben még csak növényt sem láttak. A környezet és az alaphelyzet ezért is emlékeztethet egyeseket Az éhezők viadalára vagy Az útvesztőre. A cselekmény két szálon fut, amelynek az egyik szála bemutatja, hogy a százak csoportja hogyan vészeli át mindennapjait, míg a másik a Bárka életével foglalkozik. A két szál ott ér össze, hogy a fiatalok rádiója elromlik landolás közben, így az űrben maradtak nem tudják ellenőrizni, vajon élnek-e vagy halnak.

Eliza Taylor.
Az idő elteltével a csoportbeli szerepek lassan formálódnak előttünk, kialakul egyfajta hierarchia. Bellamy (Bob Morley) lesz a csoport vezére, aki bármit megtenne társaiért. Mellette áll Clarke (Eliza Taylor), aki orvosi tudása és ésszerű gondolkodása, céltudatossága miatt tűnik ki, sokan ezért akarnák őt az igazi vezetőjüknek. Rajtuk kívül azonban rengeteg mellékszereplővel dolgozik a sorozat, valamennyiük előbb-utóbb fontosabb szerephez is jut.
Az epizódok folyamán egyre kidolgozottabb személyiségeket látunk, a fő- és mellékszereplők jelleme egyre jobban változik, és hamarosan rá is jövünk, hogy a sorozat, amelynek egy ifjúsági regény szolgált alapul, egy véresen komoly témát dolgoz fel.

Embed from Getty Images
Marie Avgeropoulos, Bob Morley és Eliza Taylor a 2017-es Comic Conon.
A The 100 olyan társadalmi kérdéseket is boncolgat, mely témákat alapvetően nem várnánk el egy a tinisorozatok közé is sorolható szériától. Ha jobban megfigyeljük, minden csoport vezetője nő, illetve nem fél megmutatni a homo- vagy biszexualitást sem, több szereplőt így ismerhetünk meg. A nők ugyanúgy részt vesznek a háborúkban és a politikai döntésekben is, ezekből is látható, hogy napjaink társadalmi kérdései szintén hangsúlyozott szerepet kapnak.

Maga a cselekmény nem bontakozik ki túlságosan gyorsan, mondhatni az első évad második felében áll majd össze több minden. A sorozat előtt le a kalappal, hogy évadról-évadra a szereplők jellemfejlődése látványos, továbbá a történetszálak igazán a negyedik évadra érnek össze, így igazán akkorra értjük meg a széria lényegét.

The 100 (@cw_the100) által megosztott bejegyzés,
Tetszett, hogy valami a megszokottól eltérőt láthatunk, és egy teljesen új témát kapunk, ráadásul egy olyat, amiről nem igen esik szó mostanság. Annak ellenére, hogy nem vagyok a hasonló hangvételű sorozatok rajongója, izgalommal várom a következő évadot.

 

Takács Tamara

Hozzászólások
+ posts

1 HOZZÁSZÓLÁS

Comments are closed.