Bárkit megkérdezhetünk az utcán, boltban, akárhol, hogy mi ma a legkeresettebb szakma, azonnal rávágja: az informatikus. Halljuk, hogy külön programok indulnak (kormány), cégek szállnak be a duális képzésbe (Epam), hogy pótolják a munkaerőhiányt, másod- harmadéves hallgatók már kaphatnak olyan fizetést, amelyről a szüleik nem is álmodhatnak.
Keresett, jól fizető szakma az informatikus, de ezt nem adják ingyen, nagyon sokat kell tanulni, bár a felvételi pont viszonylag alacsony volt eddig. Azaz bejutni könnyű, bent maradni nem annyira. Ugyanez igaz a természettudományos szakokra is, fizikusok, kémikusok, matematikusok, földrajztudósok, biológusok, stb. lehettek, ha a bekerülés után nagyon sokat tanultok.
Előbb olvassátok el két volt deákos beszámolóját a TTIK-ról:
Informatika:
“Ami jó benne: Mivel a mai világban egyre nagyobb szerepe van a technológiának, így számos helyen el lehet vele helyezkedni. Szerintem érdekes különböző eszközök felépítését, működését vizsgálni, saját programokat gyártani vagy betekintést nyerni hétköznapi dolgok hátterébe. Például, hogy milyen komplex folyamatok mennek végbe, amikor internetezünk.
Egyes tárgyak kapcsolódnak egymáshoz, így könnyebb logikus képet alkotni vagy egy másik megközelítéssel találni megoldást a problémára. A tanárok és a szaktársak is kedvesek és segítőkészek, törekednek arra, hogy pontosan sajátítsuk el a tudást, amit hétről hétre gyakorlatban alkalmazunk. Vannak olyan tárgyak, ahol minden héten írunk zh-t, mert kis részek egymásra épülésével haladunk előre, így a folyamatos tanulást sem hagyhatjuk el, és elkerülhetjük, hogy felhalmozódjon több anyagrész.
Ami nehéz benne: Nagy türelem és kitartás kell az informatika megértéséhez. Sok otthoni gyakorlás és egyéni kutatás is szükséges ahhoz, hogy meglássuk az összefüggéseket. Nagyon pontosnak kell lenni, mert például programok készítésénél a legkisebb elírás is hibát okozhat.
Az elméleti anyagot pedig sokszor nehéz értelmezni. Nemcsak az egyetemen, de később is folyamatos tanulást igényel, hogy naprakészek legyünk.”
Ami nehéz benne: Nagy türelem és kitartás kell az informatika megértéséhez. Sok otthoni gyakorlás és egyéni kutatás is szükséges ahhoz, hogy meglássuk az összefüggéseket. Nagyon pontosnak kell lenni, mert például programok készítésénél a legkisebb elírás is hibát okozhat.
Az elméleti anyagot pedig sokszor nehéz értelmezni. Nemcsak az egyetemen, de később is folyamatos tanulást igényel, hogy naprakészek legyünk.”
Kémia szak:
“Napsütés, Tisza part, csinos lányok és pezsgő éjszakai élet. Ha össze kellene foglalnom, talán ezt a 4 dolgot emelném ki, amit legjobban szeretek Szegedben. Vagyunk ezzel így még páran, hiszen évente több ezer diák kezdi meg egyetemista éveit a legjobb vidéki egyetemen, az SZTE-n.
A Szegedi Tudományegyetem hosszú idő alatt nyerte el mai formáját: Kolozsváron kezdte pályafutását, majd Szegedre költözve volt már Ferenc József és József Attila Tudományegyetem is. Na, de aki erre a sztorira kíváncsi, az ma már minden infót megtalál az interneten. Inkább hadd meséljek első kézből az egyetem legnagyobb és legvidámabb karáról, a Természettudományi és Informatikai Karról (TTIK) és azon belül is a kémia szakról és a vegyész szakmáról.
Hogy miért is érdemes a TTIK-ra jelentkezni? Első nyomós érvként a biztos elhelyezkedés miatt: Természettudományos vagy műszaki végzettségű emberből a mai napig hiány van mind Magyarországon, mind Európában.
Az egyetemi évek is itt telnek a legboldogabban: Brit tudósok kimutatták, hogy a karon végzett hallgatók legalább 5 évvel tovább élnek, a más karokon végzett társaiknál. Na, de a viccet félretéve: TTIK-s kártyával csomó koncertre ingyenes a belépés a JATE klubba (ezzel csak a BTK tudja felvenni a versenyt), illetve a buli előtti alapozás helyszínein is számos kedvezményt (italakciók, ingyen csocsó) lehet igénybe venni.
A karra felvételizők 14 alapszak és 6 tanári szak közül választhatják ki a számukra legrokonszenvesebbet. Vegyész szakra kémiából kell érettségit tenni, amit az ember megtehet előrehozottan, így utolsó évben már ezzel sincs gond. És ezzel el is érkeztünk magához a szakmához; avagy miért is lesz valakiből vegyész?
Ha már gyerekkorodban is füstbombákat gyártottál, akkor ezt a szakot neked találták ki. Ha pedig emellett nem okozott gondot a matek és a kémia, akkor meg főleg!
A szakma szépsége egyértelműen annak sokszínűségében rejlik – és itt a sokszínűséget akár szó szerint is érthetném. A különböző gyógyszer prekurzorok előállításától kezdve, a bűnügyi helyszínelésen át, akár egész vegyipari üzemek felügyeléséig mindenféle kihívással találkozhatunk pályánk során. Végzett kémikusként általában két vonalon indulhat el a karrierünk, melyek között természetesen később is megmarad az átjárás:
Az első az iparban való elhelyezkedés lehetősége. Itt rengeteg gyógyszeripari hirdetéssel (Richter Gedeon, Egis, Sanofi, Bayer, Teva, hogy csak a nagyobbakat említsem) találkozhatunk, ahol biológusokkal, orvosokkal és gyógyszerészekkel kell majd együtt dolgoznunk. Feladataink között szerepelhet új gyógyszerek hatóanyagainak fejlesztése, ezen hatóanyagok tisztaságának vizsgálata, illetve a molekulák szerkezetének meghatározása.
A gyógyszeripari állásajánlatok mellett természetesen a vegyipar, ahol a végzettek később kamatoztatni tudják a megszerzett tudást. Ide értjük az olaj- és földgázipari vállalatokat (MOL, British Petrol), az autóiparhoz kapcsolódó vállalatokat (Continental, Mercedes, Bosch), vegyi anyagokat előállító üzemeket (Péti Nitrogénművek, BorsodChem), vagy akár az élelmiszeripari vállalatokat (Bonafarm cégcsoport, borászatok). Ezeknél az vállalatoknál egyes részfolyamatok megtervezése és irányítása a feladatunk, emellett a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási feladatokat is mi látjuk el általában.
A másik fő vonal az akadémiai karrier, ahol különböző kutatócsoportok tagjaiként változatos kutatási projektekben vehetünk részt. Itt főként kutatóintézetek vagy egyetemek foglalkoztatnak minket, utóbbiak esetén az oktatási feladatok egy részét is nekünk kell ellátni. Ennek a közegnek a szépségét az rejti, hogy viszonylag nagyobb teret kapunk az önálló, kreatív munkavégzéshez. A napi szintű kutatómunka mellett különböző hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétellel tarthatunk lépést a tudomány legújabb eredményeivel, melyet később a saját kutatásunkban is felhasználhatunk.
No, de a vegyészhallgatók élete nem csak móka és kacagás! A diplomához vezető út izzasztó számolási gyakorlatokkal és megannyi – akár 6 órás – szakadatlan koncentrációt igénylő laborgyakorlatokkal van kikövezve. Utóbbiak adják a szakma sava-borsát, hiszen itt sajátíthatjuk el az előadásokon hallottakat és itt ültethetjük át őket a gyakorlatba, emellett megtanuljuk értelmezni a kísérlet során kinyert adatokat. A kémia mellett stabil matematikai alapok sem ártanak (igazából az sehol sem árt, ha van az embernek J ). Mindezt a sok tortúrát azonban a festői szépségű Dóm téren élhetjük át, ahol a látvány és a harangjáték feledteti velünk az összes bajunk legalább pár pillanatra.
A felsorolt dolgok talán még ha elsőre teljesíthetetlennek is tűnnek, valójában fokozatosan és egyenletesen vezetnek be ebbe az érdekes – és itt engedjétek meg, hogy azt mondjam: már-már csodálatos – tudományágba. Azt biztosan megígérhetem a jelentkezőknek, hogy kémia szak végére bárkinek el tudják magyarázni, hogy miért nem lúgosít a citromsav, miért nincs a kokainnak vegyjele, vagy miért nem emlékszik a víz!
Remélem, szeptembertől minél többetekkel találkozunk!”
Most pedig lássunk pár pontszámítási példát!
Programtervező informatikus:
A négy év alatt négyes voltál a szükséges tárgyakból, fizikából csak hármas. (Az informatikát nem lehet természettudományos tárgynak választani) Ez 70 pont.
Az érettségire sokat tanultál, az érettségi átlagod 80% lett.
Tanulmányi pontok: 150 pont.
Az érettségire kötelező beszámíttatni a matematika eredményét, de nem szükséges emelt szintű érettségit tenni, és emellé választhatsz a fizika v. az informatika közül. Te az informatikát választottad az érettségire való jelentkezéskor, sokat gyakoroltál.
Matematika érettségid 80 %, az informatika 87% lett.
Érettségi pontok: 167 pont.
Még tavasszal elmentél és megcsináltál egy középfokú angol nyelvvizsgát: 28 pont.
Plusz pontok: 28 pont.
Mivel az érettségi pontszámod magasabb lett, azt fogják duplázni:
Összesen tehát 362 pontod lett.
Tavaly az SZTE-n erre a szakra 281 (azaz egy pont híján a minimum) pont volt a felvételi határ. Tehát bekerültél volna. De ne felejtsd: egyre többen jelentkeznek erre a szakra, keményen kell tanulni, jónak kell lenni matematikából.
Informatikai szakok még: mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus (TTIK), médiainformatikus (BTK).
Földrajz szak:
A négy éven át a földrajzon kívül négyes voltál a szükséges tárgyakból, de a földrajz a szíved csücske, abból ötös lettél 9-10-ben. Ez 84 pont.
Az érettségi átlagod 68 % lett.
Tanulmányi pontok: 152 pont.
Érettségire kötelező beszámíttatni a földrajz érettségi pontszámát – tehát ebből kötelező érettségizned, ezt kell választanod ötödik tárgynak. Mellé a legjobban sikerült százalék kerül:
biológia v. fizika v. informatika v. kémia v. matematika v. természettudomány v. történelem tárgyakból. Mivel nem szerettél volna hat tárgyból érettségizni, maradt a matematika és a történelem, a töri sikerült jobban.
Földrajz érettségid 80 % lett, a történelem 74%.
Érettségi pontok: 154 pont.
Már tavaly letetted a középfokú olasz nyelvvizsgát:
Plusz pontok: 28 pont.
Mivel az érettségi pontszámod magasabb lett, azt fogják duplázni:
Összesen tehát 336 pontod lett.
Tavaly az SZTE-n az állami képzés ponthatára 282 pont volt, tehát bekerültél volna.
Irány az e-felvételi oldala, mindenkinek sok sikert!
Hozzászólások
