Továbbtanulási és pontszámítási kisokos 7. – A műszaki képzési területről

A cikksorozat további részeit itt találjátok.

 

 

Az előzőhöz hasonlóan most is pár “belső” információt osztunk meg veletek, majd pár pontszámítási példa következik.


A műszaki végzettségűekre egyre nagyobb az igény országszerte, ezért ezeken a szakokon sok államilag támogatott képzést találhatsz. Persze, ennek megvan az ára: jól teljesíteni nem olyan egyszerű, és ha nincs affinitásod a matematika, a fizika, esetleg a kémia tantárgyakhoz, akkor valószínűleg nem neked találták ki ezeket a szakmákat, hiszen itt a középiskolai emelt szint lesz az alapszint.

 
Először az SZTE műszaki menedzser szakjáról olvashatsz pár gondolatot egyik volt diákunktól:
 
Sziasztok! Evelin vagyok, műszaki menedzsernek tanulok az SZTE Mérnöki Karán. Néhány személyes élményemet osztanám meg veletek ezzel a szakkal kapcsolatban. A szak alapjában gazdasági és műszaki tárgyakból épül fel, majd specializációként energetikai vagy logisztikai tárgyakból lehet még választani. Ha erre a szakra jelentkeznél, számíts arra hogy a műszaki tárgyakkal az elején nehéz, de nem teljesíthetetlen. (mechanika, anyagismeret, méréstechnika, gépelemek…) A gazdasági tárgyak könnyen tanulhatóak, éppen csak az alapokat tanítják meg. (pénzügy, számvitel, menedzsment, marketing…) Ha rendszeresen jársz órákra és jól sikerülnek a zh-k, akkor sok tárgyból van megajánlott jegy, amire csak akkor jössz rá hogy milyen jó, mikor a többiek a vizsgákkal szenvednek, te pedig már rég végeztél a vizsgaidőszakkal. Akkor jelentkezz erre a szakra, ha szereted a matekot, fizikát, mert alapozó tantárgyként és később bújtatva is megjelennek más tárgyakban. Nem olyan nehéz, mint elvégezni egy gépészmérnökit, de ne hidd azt hogy sokkal könnyebb. A szak negatívuma, hogy nem mérnök végzettséget szerzel, csak műszaki menedzser leszel, hiába tanulod meg szinte ugyanazt, mint a gépészek. De aggodalomra semmi ok, ezzel a végzettséggel is el lehet helyezkedni olyan cégeknél, mint pl.: Continental, Mercedes Benz, Audi, stb.”
Kitty O’Brian Joyner, aki a NASA első női villamosmérnöke lett 1939-ben.

A másik információ a BME Építészmérnöki Karáról származik:

Sokan álmodoznak arról, hogy milyen jó lenne házakat tervezni, de az ehhez vezető út elég rögös. Először is rajz előkészítő nélkül, ami egyéves tanfolyam, nincs igazán esélyed arra, hogy sikerüljön a rajz alkalmasságid. A felvételi követelményben a kötelező matematika mellett lehet választani emelt szintként pl. a magyar nyelv és irodalmat is, de ha nem vagy jó fizikából, nem fogod tudni teljesíteni a zh-k és a vizsgák követelményeit. A tanulás ezen a szakon nemcsak a vizsgaidőszakra érvényes, sőt, akkor pihenősebb az év, és ha jól tervezel, sok megajánlott jegyet kaphatsz. A szorgalmi időszakban viszont folyamatosan tanulni, rajzolni, makettezni kell. Van osztatlan és alapképzés/mesterképzés variáció is, ha osztatlanra jársz, csak egy államvizsgád lesz, és nem kell mesterképzésre jelentkezned. Ha végzel, lehetsz építész, statikus, belsőépítész is.”

 



Most pedig nézzünk pár pontszámítási lehetőséget:

gépészmérnök szeretnél lenni:

A humán tantárgyakból négyes, a reálokból, nyelvből ötös voltál (magyar, matek, töri, egy nyelv és egy természettudományos tárgy) = 92 pont
Az érettségi átlagod 74% volt =74 pont.
Tanulmányi pontok: 166 pont.
Az érettségid emelt matematika és középszintű fizika volt: 55 lett a matematika, a fizika, 79, az érettségi pontod = 134 pont.
A plusz pontok, mivel 45% feletti volt az emelt szintű érettségid, járt az 50 pont =50 pont. Emellett szereztél egy középfokú, C típusú német nyelvvizsgát: 28 pont. A plusz pontjaid tehát: 78 pont
Tehát: összesen van: 166+134+78= 378 pontod.

Tavaly a BME Gépészmérnöki Karán 365 pont volt az állami képzés ponthatára, Szegeden 280 pont. Így elégedett lehetsz, hisz bekerültél, de ne felejtsd el: ha nem vagy jó fizikából, nem lesz könnyű; illetve itt egy nyelvvizsgát is figyelembe vettünk, amely nélkül nem kerülnél be a BME-re, de az SZTE-re igen.

 

Másik példánk:

vegyészmérnök szeretnél lenni:

A humán tantárgyakból, nyelvből négyes, a reálokból ötös voltál (magyar, matek, töri, egy nyelv és egy természettudományos tárgy) = 88 pont
Az érettségi átlagod 80% volt = 80 pont
Tanulmányi pontok: 168 pont.
Az érettségidre nem kellett emelt szintet választani, nem előírás. A középszintű matematika és középszintű kémia: 80 és 67 lett, így az érettségi pontod = 147 pont.
A plusz pontok, mivel szereztél egy középfokú, C típusú angol nyelvvizsgát: 28 pont. A plusz pontjaid tehát: 28 pont
Tehát: összesen van: 168+147+28 = 343 pontod.
 
 

Tavaly a BME Vegyészmérnöki Karára 415 volt a ponthatár, a Debreceni Tudományegytemre 280, a Pannon Egyetemre 285 pont volt. Tehát akár Debrecenben, akár a Pannon Egyetemen elkezdheted a tanulmányaid. Természetesen felmerül a kérdés, miért ez a nagy pontkülönbség. A BME Európában is elismert diplomát ad, de ne csüggedj, ha igazán jó vagy, az alapképzés (BSc) után a BME mesterképzésére is jelentkezhetsz bárhonnan, valószínűleg kisebb eséllyel ugyan, mint az ott végzett BSc-sek.

Természetesen a fenti ponthatárok csak tájékoztató jellegűek, hiszen a 2019-es ponthatárok csak ez év júliusában derülnek ki.

  
Hozzászólások
+ posts