Interjú Róka László iskolapszichológussal a szexuális bűncselekményekről – 3.

Cikksorozatunk első és második része ide kattintva érhető el.

T. T.: Ön szerint azok, akiket végül elítélnek szexuális zaklatás vagy erőszak miatt, méltó büntetést kapnak?

Róka László: Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, mert több dolog játszik itt közre. Egyrészt, hogy lehet-e jóvá tenni, és ha igen, akkor hogyan. Mondjuk egy olyan pénzbeli jóvátételt fizet-e az áldozatnak, amiből egy pszichoterápiát végig tud vinni. Tehát itt ez akár több százezernyi forintnyi összegre is rúghat, különösen, hogy a TB nagyon kevéssé, nagyon ritkán támogatja a pszichoterápiás kezelést. Aztán a következő az, hogy a társadalomnak jóvá teszi-e a vétkét az elkövető. A harmadik az, hogy megbűnhődik-e az elkövető, itt értelemszerűen nem alkalmazható a „Szemet szemért” elv, és mindemellé jön a szubjektív érzet, hogy az áldozat és esetleg a családja elégtételt vett-e. Úgyhogy nem tudom megmondani, hogy elégséges-e a büntetés. Arról leginkább szóbeszédet hallottam, hogy a börtönben a többi elítélt maga is megpróbál önkényesen „igazságot” tenni az erőszaktevők fölött.

Handcuffed man standing in courtroom

View Stock Photo of Handcuffed Man Standing In Courtroom. Find premium, high-resolution photos at Getty Images.

T. T.: Általánosságban több gyerek vagy felnőtt van az erőszak elszenvedői közt?

Róka László: Nehéz ezt megmondani, tehát erre egyrészt nem ismerek friss kimutatásokat sem, másrészt a kimutatások is csak a felderített bűncselekményeket tartalmazzák, illetve legalábbis azokat, ahol bejelentés történik. Valószínűnek tartom, hogy ha egy gyermek az áldozat, akkor felette könnyebb egy felnőtt agresszornak hatalmat gyakorolnia, viszont jobb esetben egy gyermekre odafigyel még például egy tanárnő, egy tanítónő. Az osztálytársak között előfordulhat, hogy felfigyelnek rá, hogy valami baj van osztálytársukkal, és lehet, hogy ők szólnak a pedagógusnak. Másfelől könnyebb hallgatásra bírni egy kisgyereket, aki sokszor nem is tudja pontosan megfogalmazni, hogy ez egy bűncselekmény volt, mivel azért egy darabig még nincsenek reprezentációik, hogy mit is jelent a szexuális erőszak. Külön veszélyeztetettek a mentálisan sérült gyermekek/emberek, akiknek szintén más a belátási képességük. Felnőttek körében pedig egyrészt ott van a stigma, amit az áldozatnak viselnie kell, vagy legalábbis úgy érzi, hogy viselni fog, ha felvállalja azt, mi történt vele, másrészt egy felnőttnél sok esetben már sokkal kevésbé figyelnek rá.

Aggressive parent. Father’s shadow yelling on a small child. Child is…

Aggressive parent. Father’s shadow yelling on a small child. Child is in distress.

Sz. Á.: Egy gyerek, aki szexuális zaklatás áldozatává válik, tud felnőtt korában egészséges szexuális életet élni?

Róka László: Előfordulhat, hogy egész életében hordozza ezeknek a nyomait és lehet, hogy soha nem alakul ki egészséges szexuális élete. Ez attól is függ, hogy milyen megküzdési képességei vannak, milyenek a későbbi tapasztalatai, milyen partnerekkel találkozik, a szűk közösség; barátai, családja mennyire támogatják őt, vagy éppen hibáztatják-e őt mint áldozatot. Előfordulhat az is, hogy valamilyen parafília (= szexuális perverzió) felé hajlik a dolog, vagy áldozatból egy szubmisszív (= alárendelt szerepben lévő) szexuális partner lesz, vagy éppen önmaga agresszorrá válik valamilyen módon, hogy mindezt kompenzálja. De természetesen az sem ritka, hogy felnőtt korára maga mögött tudja ezt hagyni és képessé válik újra egy egészséges szexuális és társadalmi életre. Itt egy dolog, hogy szexuális zaklatás történik, de az egész alapja az, hogy valamilyen módon egy aszimmetrikus kapcsolatba került, tehát valaki őfölötte uralkodott.
 

T. T.: Egyre többször olvasni arról, hogy nők is követnek el szexuális zaklatást vagy erőszakot.

Róka László: Amire a legegyszerűbb példát találni, az a verbális zaklatás. Mivel közeledünk a társadalmi egyenrangúság felé, egyre több a női vezető, főnök, így sajnos köztük is előfordulnak/előfordulhatnak olyanok, akik visszaélnek a hatalmukkal, és ilyen vagy olyan módon zaklatják a beosztottjaikat, esetleg akár a diákjaikat. Maga a nemi erőszak faramucinak tűnik, de az sem teljesen ritka. Idevenném esetleg azt is, amikor szintén valamilyen módon a hatalmával vagy a társadalmi státuszával visszaélve a nő, úgymond kikényszerít egy szexuális együttlétet a férfiból, akármilyen előnyt ígérve, akár bármilyen retorziót kilátásba helyezve.

Sz. Á.: Hogyha esetleg bárki áldozattá vált, mit tud tenni? Ki(k)hez fordulhatnak segítségért?

 

Róka László: Ezt két oldalról kell megközelíteni. Először is, a rendőrségen feljelentést kell tenni. Ez nagyon-nagyon nehéz, egyrészt, mert társadalmilag vállalnia kell azt, hogy mi történt vele; másrészt, nyíltan konfrontálódni kell az elkövetővel, ami sokkal-sokkal ijesztőbb és sokkal nehezebb lépés, mint amilyennek ez kívülről tűnik. Ez persze nem arról szól, hogy teszek egy tanúvallomást, egy feljelentést, és csókolom, hanem hosszú hónapokig, vagy akár évekig tartó jogi procedúra elé néz. Ehhez kell a bátorság és kell az erő. Másrészt az is fontos, kinek-kinek milyen családi és milyen baráti kör adatott meg, meg tudja-e találni azokat a bizalmas barátokat, azokat a támogató családtagokat, akik egyrészt elhiszik ezt, hogy megtörtént, különösen olyan helyzetben, ha ismerős vagy családtag az elkövető. Nagyon gyakran annyira tagad a környezet, hogy el sem tudják hinni, hogy ez megtörténhetett. Tehát egyrészt van egy jogi, rendőrségi útja, másrészt személyesen meg kell keresni azokat az embereket, akikre támaszkodhat a barátai, társai közül. Ezek mellé beemelnék egy harmadik tényezőt is, amikor professzionáis segítséget kérhet. Szerencsére Magyarországon egyrészt a kormányhivatalok igazságügyi osztályán is vannak áldozatsegítők, bár megyénként változó, hogy az ember áldozatsegítésében a pszichológia hogyan jelenik meg, másrészt országos alapítványok is működnek, például a Fehér Gyűrű Alapítvány, ami mind-mind az áldozatok segítségére szolgál. A legrosszabb, amit tehet az áldozat, hogy csendben marad és hagyja. Mert akkor kisebb az esélye annak, hogy valaha is feldolgozza a vele történteket, és nagyobb az esélye annak, hogy újra áldozattá válik, akár ugyanaz az ember, vagy másik elkövető által.


A lelki elsősegély a 116-123-as, a gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat kék vonala pedig a 116-111-es telefonszámon érhető el. A bántalmazott gyerekek számára létrehozott UNICEF HelpApp letölthető ezen az oldalon. A Fehér Gyűrű Alapítvány honlapja ezen a linken tekinthető meg.

Szabó Ákos, Takács Tamara

Hozzászólások
+ posts