Cikksorozatunk első részét ide kattintva tudjátok elolvasni.
Két módon is meg lehet kapni a végleges összpontszámot.
1. A tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege,
hozzáadva a többletpontokat
vagy
2. az érettségi pontok összegének kétszerezése,
hozzáadva a többletpontokat.
A rendszer automatikusan a neked kedvezőbbet fogja választani.
A pontszámod a következőképpen tevődik össze:
1. Tanulmányi pontok (200 pont):
a) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont):
– Öt tantárgy: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 jegy átlaga), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult, választott idegen nyelv, egy természettudományos tárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia) utolsó két tanult év végi vagy két tanult természettudományos tantárgy utolsó-utolsó év végi érdemjegyeinek összege. Például: kémia 9-10. vagy kémia és biológia 10. és 12. év végi érdemjegye.
– Az így kapott eredményt meg kell kétszerezni, így áll össze a 200 pont.
· ezért fontos már kilencediktől kezdve nem feltétlenül félvállról venni a fent említett tantárgyakat
· ez alapján a természettudományos tantárgyak közül elég egyből elfogadható jegyet szerezni
b) Az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények százalékának átlaga (legfeljebb 100 pont):
– a négy kötelező (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott (nem kell természettudományos tárgynak lennie) érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni
· ilyenkor mindegy, hogy közép vagy emelt szinten érettségiztél-e valamiből, azt a többletpontoknál veszik figyelembe
· azaz, pl. ha mindenből középszinten érettségiztél, és a minimális jelest (80%) szerezted meg, az ún. érettségi pontod 80 pont
2. Érettségi pontok (200 pont)
– a minden szakon más, előre meghatározott, két kötelező érettségi tantárgy százalékos eredményét veszik figyelembe, annyi ponttal, ahány százalékot elértél
· ebben az esetben is mindegy, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztél a tantárgyból (ezt a többletpontoknál veszik figyelembe, persze legalább az egyiknek gyakran kötelező emeltnek is lennie)
· nagyon fontos megnézned, hogy mely tantárgyakat vesznek figyelembe az általad választott szakon, és azt milyen szinten kell teljesíteni
· Minden egyetemnél először az
– általános előírásokat nézd meg (pl. gazdaságtudomány: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy) – ügyelni kell az és és a vagy kötőszavakra!
– ezek után nézd meg a választott szakot, és ott találod majd a speciális információkat. Ha az „az általános követelmények szerint” megjegyzést látod, az első információ lép életbe, de ha ettől eltérőt (pl. „Egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.”), akkor azt kell figyelembe venned. Ez alapján kell emelt szintű érettségit választanod.
– az emelt szintű érettségi vagy kötelezően előírt, vagy a pontszámemelés céljával magad választhatod ki a megadott tantárgyak közül.
– a tanárszakok nem szerepelnek a fenti táblázatban. A tanárképzések mindegyike kétszakos, és az egyik szakhoz tartozó vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségit tenni.
– fontos tudnivaló, hogy egy teljesítményért nem jár két kedvezmény, azaz egy emelt szintű nyelvi érettségiért nem kaphatsz 50 pontot (ha számít az adott szakon) és nyelvvizsgapontszámot (általában, azaz középfokú nyelvvizsga esetén /60%-os emelt érettségi/ 28 pont) is
– azt, hogy érdemes-e emelt szintre mennie olyan tantárgyból, amelyből nem kötelező, mindenkinek magának kell eldöntenie a képességei alapján; azonban azt is tudnia kell, hogy az emelt szintű szóbeli bizottságban nem tudnak az írásbelije eredményéről – nincsenek ún. kegyelempontok
Novotny Katalin, Szabó Ákos
Hozzászólások
