A gólyabál egy kilencedikeseknek rendezett este, ami lezárja a gólyahetet, az osztályok ekkor mutatják be az osztálytáncokat, leteszik a gólyaesküt, majd az eredményhirdetés után diszkó következik.
Én és az osztályom már szeptember óta vártuk ezt az eseményt, hiszen ezután válunk „igazi deákossá”. A bál előtti gólyahét is remek hangulatban telt, de a mi osztályunk, és szerintem más osztályok is az osztálytánc bemutatása miatt voltunk a legizgatottabbak. Rengeteget gyakoroltunk, sokszor mi magunk sem voltunk biztosak benne, hogy időben kész lesz a produkciónk, de végül kész lett, sőt, nagyon jó lett!
Mikor péntek este, a gólyabál estéjén beléptem az iskolába, mindenki sürgött-forgott. A szülők izgatottan várták, hogy mikor kezdődik el a rendezvény, és mikor láthatják már a gyereküket a színpadon. A szervezők próbálták a legjobbat kihozni mindenből, és minél emlékezetesebbé tenni számunkra az estét, és természetesen ellepték az iskolát a jelmezes gólyák. Idén, egyes évtizedeknek megfelelően kellett beöltözni, és a táncnak is ehhez kellet kapcsolódnia.
Az osztályfőnökünk a 80-as éveket húzta, ami elég ikonikus időszak volt, így nem volt nehéz dolgunk a jelmezek terén. Este hatkor elkezdődött a bál. Az osztályok elkezdték bemutatni a táncokat, a táncok között pedig ügyességi feladatokkal lehetett még pontokat szerezni. Miután minden osztály előadta a produkcióját, következett a gólyaeskü.
Nem tudtam mire számítsak, fogalmam sem volt, hogy milyen lesz ez, de szerintem nagyon ötletes volt. Az volt a lényege, hogy – a hagyománynak megfelelően – fél lábon állva kellett elismételni egy elég hosszú szöveget (ami azért egy igen fárasztó feladat), és ezután váltunk „igazi deákossá”. Az eskü letétele alatt nagyon izgatottak voltunk, hiszen az esküt már az eredményhirdetés követte. Lassan, az izgalmat fokozva mondták ki a helyezetteket. Már egyre közelebb kerültünk a dobogós helyezésekhez, és még mindig nem mondták az osztályunkat – ezen a ponton már nagyon elkezdtünk örülni, hiszen ez azt jelentette, hogy jó helyen végeztünk. Majd mikor kimondták, hogy az első helyezett a 9. d osztály, mindannyian egymást kezdtük ölelgeti, és hangos tapsban és sikításban törtünk ki, hiszen rengeteg munkába került a koreográfia összeállítása, az előfeladatok is sok időt, energiát és kreativitást igényeltek, és úgy éreztük, hogy valóban megérte a sok készülődés.
Először két képviselő ment ki a nyereményünkért, majd mondták, hogy az egész osztály menjen ki. Felülről lufikat kezdtek ránk szórni, és a mindenki által ismert Queen-dal, a We Are The Champions szólt. Talán ez volt az este legszebb pillanata számomra, és az osztályom számára. A torta mellett kaptunk még egy oklevelet és egy kupát is, de a legnagyobb nyeremény az, hogy jövőre mi szervezhetjük a gólyabálat. A nyereményünket felvittük a terembe, teleettük magunkat, és még ott is hihetetlen volt, hogy elsők lettünk.
Ezúton is szeretném megköszönni az összes kilencedikes nevében, a szervező 10. g osztálynak, a tanároknak és mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a bál szervezéséhez. Szerintem az egész évfolyam nevében mondhatom, hogy felejthetetlen élmény volt.
Szerkesztőségünk az egész gólyahéten forgatott, a videós beszámoló itt megtekinthető.
Hozzászólások