FRISS

2018. május 16., szerda

Deákos tagozatokról deákosoktól – speciális spanyol

Tagozatbemutató cikksorozatunkat a speciális spanyollal bővítjük. A spanyol egy nagyon különleges, dallamos újlatin nyelv, amely a világ egyik leggyorsabban beszélt nyelve, illetve sokak szerint az egyik legkönnyebben tanulható is egyben. Az, hogy mi számít könnyebbnek és nehezebbnek, teljes mértékben szubjektív – ahogy az a cikkben is ki fog derülni -, de szerintem minden nyelvnek megvannak a maga bonyolult szabályai és kivételei. Ahogyan a korábbi kéttannyelvű, média, illetve német tagozatos cikkekben, most is két kilencedikest, két végzőst, illetve egy deákos tanárt  kérdeztünk meg, mi a véleményük a spanyol szakról.

A Nyelvi Kavalkádon az érdeklődő nyolcadikosok megismerhetik a Deákban tanulható második idegen nyelveket.
Fotó: Busch Petra, iDeák

A kilencedikeseink életében sok minden változott az elmúlt hónapok során, és szeptemberben nekiállhattak elsajátítani a spanyol nyelvet. Lengyel Szonja és Kis Bence mesélnek eddig szerzett tapasztalataikról:

Miért választottátok ezt a szakot? Mindig is érdekelt titeket a spanyol nyelv, vagy hirtelen ötlet volt?

Szonja: Számomra elég egyértelmű volt, hogy erre a szakra jöjjek, mivel a spanyol nyelvnek már a családomon belül is nagy szerepe van. Nagyon jó kapcsolatot ápolok nagynénémmel, aki többször is hosszú időt töltött Spanyolországban, és emellett Magyarországon tolmácsként is dolgozott, így kiskoromtól kezdve sokat hallottam a spanyol nyelvet.
Bence: Én elsőnek nem ezt a szakot jelöltem meg - de nem bánom, hogy ide vettek fel. Egyébként is szerettem volna a spanyol nyelvel foglalkozni. Engem akkor kezdett érdekelni ez a nyelv, mikor a továbbtanulásnál második idegen nyelvet kellett választani. Az előtt soha nem gondoltam volna, hogy én valaha szeretnék spanyolul tanulni.

Milyennek képzeltétek el a szakot? Hogy tetszik eddig?

Szonja: Eleinte kicsit tartottam attól, hogy nehezen sikerül majd megtanulnom a nyelvet, vagy esetleg keverni fogom az angollal, de szerencsére rácáfoltam saját magamra. A spanyol egy egész könnyen tanulható nyelv, és könnyen párhuzamot lehet vonni az angollal. Az év során csak jobban megszerettem a nyelvet és nem bántam meg, hogy idejöttem.
Bence: Én általános iskolában nem tanultam semmilyen második nyelvet, szóval azt hittem, nagyon nehéz lesz majd - de nem. A spanyol szerintem könnyen tanulható, és hasonlít az angolra. Szerencsére nem változott meg a véleményem a spanyol nyelvről, még mindig szeretem. A tagozattal talán csak az a probléma, hogy lehetne több spanyol óránk. Most heti 5 óránk van, de lehetne heti 7 is szerintem, többet tudnánk gyakorolni, és nem kellene sietni az anyaggal.

A spanyol szakon általában kevesebb a fiú, mint a lány... Nálatok milyen az arány a csoportban? Milyen érzés a kevés fiúk egyikeként benn ülni a sok lány között?

Bence: Hát, nálunk is a lányok vannak többségben. Tizenhatan vagyunk spanyolosok összesen, és ebből csak hárman vagyunk fiúk. Ezen kicsit meglepődtem, és először fura is volt, de valójában hozzá lehet szokni. Mivel az osztályunk másik részében, a kezdő németben több fiú van, és csak pár órában vagyunk csoportbontásban, így nem olyan zavaró.

Idén is megszervezik a spanyolországi tábort. Terveztek esetleg menni? Jártatok már korábban spanyol nyelvterületen? Hova mennétek el szívesen?

Szonja: Az idei spanyoltábort én most kihagyom különböző okok miatt, de mindenképpen szeretnék eljutni majd Spanyolországba, mivel még erre nem volt lehetőségem és más spanyol nyelvterületen sem jártam.
Bence: Én meg sosem jártam Spanyolországban, de amikor megtudtam, hogy tábort szerveznek oda, biztos voltam benne, hogy én menni akarok. Barcelona mellett egy tengerpart közelében lévő táborozóhelyre megyünk. Vannak ugyan kötelező programok, de ugyanakkor fakultatívak is, amik egy kicsit szabadabbá teszik a tábort - ráadásul nem csak a spanyol nyelvet tanulóknak szól. Bárki, bármilyen tagozatról jöhet - akár nem deákosok is, például testvérek, unokatestvérek, barátok, szülők... A spanyolosoknak külön nyelvoktatás is lesz, ami még érdekesebbé teszi a tábort.

Mik a terveitek a spanyol nyelvvel?

Bence: Igazából még nem tudom pontosan, mi szeretnék lenni. De az biztos, hogy segíteni fog elhelyezkedni a spanyol nyelv. Most minden munkahelyen azt nézik, hogy minél több nyelvet tudj beszélni, szóval sokat fog segíteni.
Szonja: Még komolyabb terveim nekem sincsenek, de nagyon beszélt nyelv a spanyol, így biztos vagyok benne, hogy hasznát fogom még venni.





A Deák nemrég a végzőseink tiszteletére ismét pompába borult – ezúttal a ballagásuk alkalmából díszítették fel a fiatalabb évfolyamok az iskolát. Habár már megkezdődött a vizsgaidőszak, nosztalgiára mindig van idő: Berta Dorottya és Katona Roland válaszoltak a speciális spanyollal kapcsolatos kérdéseimre:

Miért választottátok ezt a szakot? Korábban is érdeklődtetek a spanyol nyelv, illetve kultúra iránt, vagy csak szimpatikusnak tűnt?

Dorottya: Én mindig is nyelveket szerettem volna tanulni, és a kultúrájuk előtte is érdekelt.
Roland: Igazából nehéz kérdés volt – az ember tizennégy évesen nem igazán tudja, hogy hova és merre tovább. Nekem mindenki azt mondta, hogy tanuljak nyelvet, és ezért választottam ezt.  Engem előtte maximum a spanyol foci érdekelt.

Milyen célokat tűztetek ki magatok elé?

Dorottya: Én a középfokú nyelvvizsgát szerettem volna megszerezni, ezalatt a négy – vagy esetleg három – év alatt.
Roland: Nálam is ez volt a cél, de elég nehéz, mivel nulláról kezded, aztán hirtelen lesz heti öt spanyol órád és belecsöppensz a dolgok kellős közepébe. A végén már nagyon soknak tűnt, és én nem értem el azt, amit akartam, de ez van.

Ez a nehézsége szerintetek a szaknak? Hogy ennyire intenzív az egész?

Dorottya: Szerintem ez rajtunk is múlik, sok minden függ attól, hogy ki mennyire akarja, és mennyit foglalkozik vele – de igen, heti öt óra van, és ez nem egyszerű. Én úgy gondolom, hogy magántanárhoz is érdemes elmenni, ha valaki komolyan akarja venni.
Roland: Vannak olyanok, akiket eleve nem érdekelt ez az egész már kilencedikben sem, és emiatt kettészakadt a társaság. Emiatt olyan volt a csoport, mint egy libikóka - és ezt nagyon nehéz volt egyensúlyban tartani.

Magát a nyelvet megszerettétek?

Dorottya: Én megszerettem, igen. Majd szeretném tovább is tanulni egyetemen, valamilyen úton-módon.
Roland: Én abszolút nem. Nem került közel a szívemhez. Nekem nagyon furcsa az angolhoz képest, annak sokkal kötöttebbek a szabályai szerintem. Meg a hangzása sem tetszett úgy… Szóval nem ez nem jött be.

Nálatok is kevés fiú van a csoportban? Hogy lehet ezt srácként bírni?

Roland: Mi négyen vagyunk, de tudunk attól érvényesülni. De persze, volt olyan néha, hogy a többiek hiányoztak és egy fiú ült benn egyedül a csoportban. Na, az egy kicsit rossz érzés volt – mert ugye a tanár is nő, plusz a csoport többi tagja is.

Hogy álltok a továbbtanulással?

Dorottya: Én terveztem folytatni a spanyolt, a nyelvekkel szeretnék foglalkozni. Gondolkodom turisztikán is, de inkább azon, hogy angoltanárnak megyek, és utána spanyoltanárnak. Aztán majd meglátjuk.
Roland: Nekem így végül teljesen másfelé mentek el a dolgok, mint ahogy elindult, mert én a mérnökit jelöltem meg. De valahol mélyen mindig is tudtam, hogy engem inkább ezek érdekelnek, mint a nyelvek, meg a humán tantárgyak.

Voltatok a táborral Spanyolországban? Vagy esetleg családdal nyaralni?

Dorottya: Én tavaly voltam Barcelonában az anyukámmal és a nővéremmel. Egy hétig voltunk kint, és nagyon jó volt. Tudtam is beszélgetni külföldiekkel, bár volt, amikor csak néztem, hogy mit szeretnének… Meg leginkább angolul kérdeztem, de sokszor meg tudtam szólalni spanyolul is.

Kiknek ajánlanátok ezt a szakot?

Dorottya: Biztos olyannak, aki szereti a nyelveket, és azért tud valamit a spanyol nyelvről, és hogy nem lesz egyszerű. És ha az angol neki nehéz volt, akkor nem biztos, hogy ajánlanám. De készüljön fel rá, hogy sokat kell tenni azért, hogy jól elsajátítsa a nyelvet.
Roland: Erre a szakra szerintem olyan diákok valók, akik szorgalmasak, és napi egy-két órát is szívesen ráfordítanak az idejükből. Mert ezt nem lehet úgy csinálni, hogy beülsz, egy hétig nem tanulsz spanyolt, és aztán a dolgozat előtt nekiülsz. Ehhez nagyon oda kell tennie magát mindenkinek. De egyébként lehet ajánlani bárkinek: annak is, aki egyáltalán nem ismeri a nyelvet. Kipróbálja, aztán ha bejön neki, az jó, ha meg nem, akkor ez van.
Valparaíso, Chile


Esősi Andrea, spanyol, illetve német szakos tanárnő valójában az én spanyoltanárom is, így egyértelmű volt számomra, hogy őt kérem fel, hogy válaszoljon pár kérdésemre - itt olvashatjátok a válaszait:

Tudja esetleg, mióta van speciális spanyol tagozat a Deákban? Miért indulhatott?

László Sándor tanár úrtól tudom, - aki a Deák Ferenc Gimnázium megalapításakor a Radnóti Gimnáziumban tanított, majd 1989-től 2012-ig iskolánk tanára volt -, hogy a Radnóti Gimnáziumban indult először Szegeden középiskolai spanyol oktatás, de csak délutáni szakkör formájában. Először csak ő tartott foglalkozásokat, később egyik kollégája, Jazimiczky Béla tanár úr, iskolánk egyik alapítótagja is.
A rendszerváltás tájékán László Sándor tanár úr sikertelenül próbálta rávenni a Radnóti Gimnázium igazgatóságát, hogy vezessék be rendes, órarend szerinti tantárgynak a spanyolt – lévén természettudományos irányultságú gimnázium, ez nem is volt nagyon meglepő. Az akkor induló Deák Gimnáziumnak viszont beleillett az oktatási koncepciójába, így – Jazimiczky Béla tanár úr (aki akkor már itt tanított) közbenjárásával megegyeztek Kovács László igazgató úrral, és 1989 szeptemberétől beindították a spanyol nyelv órarend szerinti tanítását a Deák Gimnáziumban.
Azt is el kell mondani – a fiatalabbak kedvéért – hogy 1989-ig kötelező volt oroszt tanulni, 1989-ben viszont egy csapásra megszűnt kötelező jellege, és ez a többi nyelv számára az addiginál jóval nagyobb óraszámot tett lehetővé – a spanyol esetében, legalábbis Szegeden, az a „megszületést” jelentette.
Két - a bontás miatt - fél osztály indult, az egyik heti öt, a másik heti három órában tanulta a spanyolt. Rövidesen nagyon népszerűvé vált ez a nyelv – köszönhetően a spanyol zene, a spanyol futball, és a magyar turisztikai célponttá vált spanyol tengerpart (főleg a Costa Brava) növekvő népszerűségének, valamint azoknak a László Sándor és Jazimicky Béla tanár urak által szervezett csereutaknak, melyek révén sok deákos diák ismerhette meg a spanyol életformát.

Hogyan ismerkedett meg a spanyol nyelvvel? Miért szerette meg?

Középiskolában ismerkedtem meg a spanyol nyelvvel, Budapesten a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumba jártam, egy nyelvi tagozatos osztályba, ami azt jelentette, hogy heti öt órában tanultam a németet, háromban a spanyolt. Sajnos, évente más tanárom volt spanyol nyelvből, ami nem könnyítette meg az elsajátítását. Azt is be kell ismernem, hogy nagyon kevés spanyoltudással a „tarisznyámban” ballagtam el. Akkoriban nem értettem, miért ilyen gyatra a tudásom ebből a nyelvből, miközben németből B2-es (középfokú nyelvvizsga) szinten álltam. De megfogadtam, hogy egyszer megtanulok spanyolul.
Amikor felvételt nyertem a mai Szegedi Tudomány Egyetem német szakjára, általánosan művelő tantárgyként kezdtem el tanulni a spanyolt az Egyetem Idegennyelvi Központjában Hohl Zsuzsánál – aki egyébként jelenleg is az SZTE Idegennyelvi Központ oktatója. Neki köszönhetem, hogy megszerettem ezt a gyönyörű nyelvet, és nem utolsó sorban eljutottam arra a nyelvi szintre, hogy a központi felvételi vizsgám sikerült és elkezdhettem egyetemi tanulmányaimat spanyol szakon.
Valencia, Spanyolország

Mi a kedvenc spanyol szava/kifejezése?

A kedvenc kifejezésem a “media naranja”, ami a „félnarancs”-on kívül életünk párját is jelenti.

Milyen spanyol nyelvterületeken járt eddig?

Spanyolországban sokszor voltam, Barcelona a kedvenc városom. Éveken keresztül voltam az iskola spanyol táborának egyik szervezője és kísérő tanára, emellett nyaraltam is az ország különböző pontjain többször. Nemrég megvalósítottam egy nagy álmomat, eljutottam Mexikóba, örökre szóló élménnyel gazdagodtam.

Emlékszik az első ilyen szakos csoportjára? Gondolom, más egy emelt szintű csoportot tanítani a kezdetektől fogva, mint egy középszintűt... Ön hogy gondolja, miben nehezebb feladat?

Igen, emlékszem az első speciális spanyol tagozatos csoportomra. Sipos Katalin tanárnőtől vettem át őket a 10. évfolyam első félév végén. Akkor nehéz volt, mert nem volt középiskolai tapasztalatom, meg kellett ismerkednem azokkal a nyelvkönyvekkel, amikből tanultak, külön anyagokat állítottam össze gyakorlásnak, de azt gondolom, ezzel mindenki így van az elején.
Az ilyen típusú csoportoknál elengedhetetlennek tartom, hogy harmonikus kapcsolat alakuljon ki közöttünk, mert négy éven át minden nap találkozunk, emellett fontos, hogy már a kezdetektől tudatában legyenek annak, hogy a cél az emelt szintű érettségi 60%-a. Eddig szerencsém volt, mert mindig olyan speciális spanyol csoportjaim voltak, akikkel nagyon jól együtt tudtam működni és nehéz szívvel engedtem el őket a 12. év végén.
Egy középszintű csoport esetében talán nehezebb fent tartani a motivációt, elhitetni velük, hogy a második idegen nyelvet is megéri tanulni, legyen az spanyol, olasz, francia vagy német. Hosszú évek tapasztalata, hogy a volt deákos tanítványaim azt bánják a leginkább, hogy nem fektettek több energiát a nyelvtanulásba.

Milyen szakokon - illetve a későbbiekben szakmákon - gondolkodhatunk, ha a jövőben is a spanyol nyelvvel és kultúrával szeretnénk foglalkozni?

Aki kifejezetten a nyelvvel és a kultúrával szeretne foglalkozni, annak a spanyol szakot ajánlanám. Azt ne felejtsük el, hogy a speciális spanyol tagozat nem a spanyol tanárképző előkészítője. Legyen mindenkinek biztos nyelvtudása, érettségije és/vagy nyelvvizsgája. Lehet, hogy az itt megszerzett tudás/nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez lesz hasznos, vagy egy ösztöndíjhoz az egyetemen, vagy egy spanyol érdekeltségű cégnél egy menedzseri, külkereskedelmi szakértői vagy tanácsadói álláshoz. De az is meglehet, hogy valaki az érettségi után kiköltözik Spanyolországba, és egy patinás hotelben kezd el dolgozni bartenderként, ahogy azt egy volt diákom tette. Nem tudhatjuk, mit hoz az élet. Egy biztos, nyelvtudásra szükség van.

Kiknek ajánlaná ezt a szakot?

Akik elkötelezettek a nyelv iránt, kitartóak, és képesek négy éven át napi rendszerességgel időt áldozni a tanulásra, gyakorlásra.
Mint láthatjátok, nem mindenkinek lesz telitalálat a szak, amit kiválaszt nyolcadik félévkor. Van, aki teljesen más irányba fog továbbmenni, mert rájön, hogy egyszerűen más érdekli – és ez egyáltalán nem baj. Szerintem egy gimnáziumi szakkal nehéz nagyon melléfogni, főleg egy nyelvi tagozattal. Innen bárhová mehettek, akár megszerettétek az adott nyelvet, akár nem.
Chichén Itzá, Mexikó

Én magam is speciális spanyolos vagyok, és ugyan egyáltalán nem erre a szakra terveztem jönni, és kicsit tartottam az egésztől, végül megszerettem. Egyszerűen a spanyol azon kevés órák egyike, ahová – akár annak ellenére is, hogy dolgozatot írunk, vagy netán sokadik órába esik – két éve jókedvűen megyek be. Ez lehet a tanár, a nyelv vagy a spanyol kultúra hatása, nem tudom – mindenesetre én örülök, hogy spanyolosnak mondhatom magamat, és én is csak ajánlani tudom ezt a tagozatot.

Ménesi Flóra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése