FRISS

2018. április 5., csütörtök

Deákos tagozatokról deákosoktól - speciális kezdő és haladó német

Korábban olvashattatok arról, milyen is kéttannyelvű angol, illetve a média szakosok élete nálunk. Ezúttal az iskolánkban folyó német nyelvoktatásról tudhattok meg többet, megismerkedhettek az új, speciális kezdő német tagozatunkkal, és megtudhatjátok, miért szűnik meg ideiglenesen a DSD-szak a Deákban.

Fotó: Dominic Hallau CC BY-ND 2.0


Speciális kezdő német


Idén ősszel egy új tagozat indult a Deákban – a speciális kezdő német. A tanulóknak angol nyelvű felvételi vizsgát kell tenniük, majd miután felvételt nyertek, négy évig emelt óraszámban tanulják az alapoktól kezdve a német nyelvet. Mivel idén kezdett az első ilyen osztály, csak kilencedikesek, Boldizsár Luca és Jenei Eszter válaszai alapján tudhatjátok meg, milyen is ez a szak:

Miért választottátok a kezdő németet? Teljesen spontán ötlet volt?

Eszter: Mindig is érdekeltek a nyelvek, nagyon szeretem az angolt, és németet is régóta szerettem volna tanulni. Úgy gondoltam, hogy ezen a szakon mindkét nyelvvel egyaránt foglalkozhatom. Egyébként már hatodik-hetedikes koromban elkezdett érdekelni a német, úgyhogy én már egész hamar eldöntöttem, hogy ezt szeretném tanulni.
Luca: Mivel az angolt 8 évig tanultam, úgy gondoltuk, hogy ideje lenne egy új nyelvvel is megismerkednem. Mindenféleképp a Deákba szerettem volna jönni, a nyelv népszerűsége és Ausztria közelsége miatt pedig erre a szakra esett a választásom. Egyébként a nyílt napon hallottam erről az új szakról először.

Mi a véleményetek róla? Ilyennek képzeltétek el, mikor jelentkeztetek?

Luca: Tetszik. Kellett egy kis idő, amíg belerázódtam, de szerintem sikerült elkapnom a ritmusát. Sem a magyarhoz, sem az angolhoz nem lehet hasonlítani. Ugyan nem olyan dallamos, mint például az olasz, de hasznosabbnak gondolom nála. Ha minden jól megy, az utolsó év végére középfokú nyelvvizsgát teszünk.
Eszter: Ezelőtt sosem tanultam németet, még német szavakat sem ismertem, szóval nem nagyon tudtam, mire számítsak – de nagyon tetszik. Ami különösen jó, hogy Nagy Péter tanár úr sok kirándulást szervez, még az első félévben jártunk Bécsben. Nagyon örültem neki, mert így betekintést nyerhetünk a német nyelvterületek kultúrájába – és szerintem nem minden iskolában van erre lehetőség.

Kinek ajánlanátok ezt az új tagozatot?

Eszter: Én úgy gondolom, hogy itt Európában mindenképp hasznát vehetjük ennek a nyelvnek – akkor is, ha esetleg a későbbiekben nem is ebből fogunk megélni. Én egyaránt ajánlom azoknak is, akiknek még nincs konkrét tervük a jövőre nézve, és azoknak is, akiknek terveik vannak a nyelvvel.
Luca: Bárkinek, aki elkötelezett egy új nyelv tanulása iránt – és ehhez nagyon kitartónak kell lenni.
Fotó: Szivák Barna, iDeák, Berlin

Speciális haladó / DSD német

A ’DSD’ (németül: Deutsches Sprachdiplom der Kulturministerkonferenz, azaz magyarul: a német kultúráért felelős miniszterek konferenciája által kibocsátott nyelvvizsga) egy olyan komplex nyelvvizsga, melyet a programban résztvevő tanulók ingyen letehetnek végzős évük első félévében, ezzel megalapozva akár a külföldi továbbtanulás lehetőségét is.
A DSD-programot a német állam indította azzal a céllal, hogy népszerűsítse a nyelvet, illetve hogy új célt tűzzön ki a német mint idegen nyelv oktatásának Európa-, illetve világszerte. A lényege, hogy a tanulók négy éven keresztül emelt óraszámban tanulják a német nyelvet, a cél pedig, hogy olyan oklevelet szerezzenek, amely a világon mindenhol elismert. A tananyag nem csupán a nyelvi ismeretek megszerzésére fekteti a hangsúlyt, hanem arra is, hogy a diákok megismerkedhessenek más országok kultúráival, ezzel lehetővé téve azt, hogy később tanulmányi, vagy esetleg munkavállalási terveiket megvalósíthassák más német nyelvű országokban is.
A Deákban ez alapján a DSD-tagozatos diákok tizedik év végéig, heti öt órában tanulják a német nyelvet, majd tizenegyedik osztálytól plusz heti kettő órában európai civilizációt. Tizenkettedikben viszont első félévben már csak heti négy, második félévben pedig mindössze heti két németórájuk van.
Mindezek ellenére iskolánk szünetelteti a programban való részvételt, melynek okairól később olvashattok. De mit gondolnak erről a végzőseink, akik már letették a nyelvvizsgát? Szabó Enikő és Molnár Bence, 12. d osztályos tanulóink válaszait olvashatjátok:

Miért a DSD szakot választottátok? Milyen elvárásaitok voltak?

Bence: Én általánosban nyolc évig tanultam németet, szóval egyértelmű volt, hogy ezzel kezdek valamit – és ezt találtam a legjobb szaknak itt a Deákban.
Enikő: Nálam ugyanez volt. Hat évig tanultam németül és nem szerettem volna abbahagyni, szóval úgy döntöttem, hogy speciális német szakra jövök – az pedig csak egy plusz, hogy nyelvvizsgát is szerezhettem vele. Úgy érzem, jó döntés volt.

Mennyit tudtatok magáról a nyelvvizsgáról? Utánaolvastatok, mielőtt jelentkeztetek?

Bence: Nekünk volt általánosban egy alapszintű DSD-nyelvvizsgánk, így nagyjából képben voltam, hogy mit is kellene majd csinálni, szóval nem néztem utána. Viszont kaptunk tájékoztatást a tanárunktól az első németóránkon.
Enikő: Nálunk nem volt ilyen, nem is tudtam róla semmit. Nagyon tartottam tőle.

Az első év után is ennyire aggódtál miatta?

Enikő: Én végig izgultam, ameddig le nem nyelvvizsgáztam.

Mikor is pontosan? Milyen érzés túlleni rajta?

Enikő: November 28-án írásbeliztünk, december 18-19-én volt a szóbelink, és most tudtuk meg, február közepén az eredményeinket. Nagyon megkönnyebbültem.
Bence: Nekem nagyon fura. Eddig azzal telt három évig minden napunk, hogy németeztünk heti öt (vagy több) órában – most meg már csak heti kettő van.
Enikő: Igen, mintha nem lenne többé életünk. Erre voltunk felkészítve, és most ez is megvan.


Fotó: Szivák Barna, iDeák, Bécs

A következő lépés az érettségi, ugye?

Bence: Igen. Sokan közülünk, akik letették ezt a nyelvvizsgát még azért tesznek egy emelt szintű érettségit a biztonság kedvéért.

Érthető, mivel a felvételi pontszámba is beleszámít. És merre tovább? Esetleg valamilyen némettel kapcsolatos szakra?

Enikő: Nem. Én igazából azért csináltam, mert a diplomához kell, és igazából nem árt, ha van egy felsőfokú német nyelvvizsgám – de nem szeretnék ezzel foglalkozni. Nyilván kell minden munkahelyre, de nem tervezek germanisztikára menni vagy ilyesmi.
Bence: Én is így vagyok vele. Inkább csak eszközként használnám a nyelvet a későbbiekben, nem tervezek német irányba menni.

És mik a terveitek?

Enikő: Én igazából több dolgot is megjelöltem, turizmusra szeretnék menni vagy munkaügyi és társadalombiztosítási szakra.
Bence: Én itt, Szegeden jelöltem meg az SZTE-GTK-t. Más ötletem nem volt, úgyhogy jobb híján ezt választottam. Oda nem igazán kell nyelv, de mint mondtam – eszköznek jó.

Mit szóltok ahhoz, hogy megszűnik a DSD-szak?

Bence: Nekem furcsa. Az öcsém is abba az általános iskolába jár, ahová én jártam, ott volt lehetőség arra, hogy megcsináljuk ennek a nyelvvizsgának az alapszintű részét. Ő is németes, ő is heti öt órában tanulja ezt a nyelvet – gondolom, ezek az iskolák azért voltak jók, mert felkészítettek például az ilyen tagozatokra -, most pedig a felnövekvő generáció elkezdett tanulni németül, és nem tudnak vele mit kezdeni, mert nincs meg ugyanez a lehetőségük.
Enikő: Szerintem ez egy nagyon jó lehetőség volt, hogy ingyen megcsinálhattuk – nem is kellett „plusz energiát” belefektetnünk, magántanárhoz járnunk, mert itt nagyon jól felkészítettek minket.

Mit tanácsolnátok az alsóbb éves diákoknak, akikre ugyanez a nyelvvizsga vár?

Enikő: Never give up! Én csak ennyit tudok mondani…
Bence: Én is nagyon féltem tőle, de hallottam, hogy nagyon jó fejek, segítenek. Higgadtan, tiszta fejjel kell bemenni, és hinni kell abban, hogy meglesz. Én bementem, és nem emlékszem semmire onnantól kezdve. Kimondták a nevemet, és aztán már csak az volt meg, hogy kijövök a teremből.
Enikő: Csak addig parás, ameddig be nem mész, utána minden megszűnik körülötted. Én emlékszem az egész vizsgára, de bent már nincs energiád idegeskedni – ott már csak az a fontos, hogy ki tudd fejezni magad.
Bence: Akkor jön az, hogy mit tanultál. Ugye, ebben nagyon sokat segít az, hogy készültök rá a tanárotokkal évekig, gyakoroljátok azt a helyzetet, hogy te most nyelvvizsgázol ismeretlenek előtt – ez egy olyan tapasztalat, ami az érettségin is sokat tud segíteni.
Az országok, amelyekben a német a hivatalos nyelv sárgával, amelyekben kisebbségben lévő, de hivatalos nyelv naranccsal, amelyekben pedig elismert nemzetiségi kisebbség nyelve kékkel vannak jelölve.
Forrás: Wikipédia CC BY-SA 4.0

A kilencedikeseinknek még hosszú, rögös utat kell megtenniük, hogy ők is megszerezhessék a nyelvvizsgájukat. Kovács Dávid és Buzás László eddig szerzett tapasztalataikról mesélnek:

Miért választottátok ezt a szakot?

László: Általánosban nyolc éven keresztül tanultam a német nyelvet, és szeretnék is kezdeni vele valamit – akár külföldön. A nyelvvizsgáról annyit, hogy nem gyerekjáték, kitartónak kell lenni, majd magabiztosnak, amikor már a vizsgabizottság előtt állsz.
Dávid: Én azért, mert szeretem ezt a nyelvet. Három évig Németországban éltem.

Már túl vagytok az első féléven és lassan az első éven is… Eddig milyennek találjátok?

Dávid: Nagyon jó! Sok új dolgot tanultam már ez idő alatt is, bár a melléknévragozás nem megy valami jól – ezzel a többieknek is problémája van.
László: Nekem nem indult túl kedvezően az év, de idővel felfogja az ember, hogy ennek tétje van, senki sem akar osztályt ismételni. Az iskola légköre idővel megszokható, csak ki kell rázódni az általános iskolás komfortzónából. Amit elvárnak, azt teljesíteni kell, én eddig nem látok bonyodalmat benne.

Kinek ajánlanátok ezt a tagozatot?

Dávid: Azoknak, akik magas szinten szeretnék elsajátítani ezt a nyelvet.
László: Mindenkinek, aki tényleg akar valamit kezdeni a nyelvvel, és hajlandó megtenni érte minden tőle telhetőt.

Vannak már konkrét terveitek? Persze, kilencedikben még nem sürgős…

László: Külföldi álláskeresés céljából tanulok németet, mivel jó, ha van egy stabil nyelvtudásod, amivel el tudsz indulni bármilyen irányban.
Dávid: Nekem konkrét tervem még nincs. A felsőfokút viszont szerintem meg kellene szereznem ahhoz, hogy valamit kezdhessek is az életben.
Fotó: Szivák Barna, iDeák, Berlin


Bak István, német és testnevelés szakos tanárunk mesélt a DSD-tagozat lényegéről, és arról, miért is szüneteltetik a programban való részvételt:
Ezen a nyelvi programon belül a tanulók nem csak nyelvtani szabályokat, szavakat és összefüggéseket tanulnak, hanem elsajátítanak egy újfajta szemléletmódot is: Hogyan kell a nyelvet aktívan, különböző szituációkban használni. Például megtanulnak érvelni, pro és kontra érveket felsorakoztatni egy adott témával kapcsolatban. Emellett rendszeresen kell prezentációkat is készíteniük.
Nagyjából tíz éve zajlik ez a program a Deákban – elég nagy sikerrel. A vizsga végén a tanulók C1-es, vagy B2-es nyelvvizsgát szerezhetnek, ez a nyújtott teljesítményüktől függ. Mindezek ellenére ideiglenesen kiszállunk ebből a programból. Az egyik oka az, hogy az utóbbi években olyan heterogén osztályok, csoportok jöttek létre, amelyekben a csaknem középszinten levő tanulók mellé bekerültek a csoportba olyanok is, akiknek szinte az alapok is nehézségeket okoztak. Ez lelassította a tempót, hiszen ameddig a tanár nyelvtani alapismereteket tanít, addig nem képes arra, hogy a csoport másik részét pedig felkészítse arra, hogyan is kell előadni. Emiatt az iskolavezetőség úgy döntött, hogy a DSD-tagozatot haladó németre cseréli. Ahogy eddig is, egy felvételi vizsga alapján kiválogatott csoportot megpróbálunk hasonló módszerekkel tanítani, de megszüntetjük a tizenkettedikesek számára kötelező jellegű vizsgát. Ők így megkapják azt a lehetőséget, hogy a saját tempójukban készülhetnek fel – az általuk szabadon választott – nyelvvizsgára. Függetlenül attól, hogy a diák még talán nem érzi kellőképpen felkészültnek magát, muszáj nyelvvizsgát tennie – holott, ha kapna pár hónapot, meglehet, hogy sokkal nyugodtabban tudná azt a szintet hozni. Vagy – fordított esetben – már szeptemberben letenné a vizsgát, és onnantól lenne egy laza féléve.
Amennyiben a későbbiek folyamán a jelentkező nyolcadikosok tudják azt a nyelvi szintet hozni, az iskola vezetősége dönthet úgy, hogy újra elindítja a programot. Nem zártuk be ezt a kaput véglegesen – a cél még mindig a C1-es nyelvvizsga. Most úgy tűnik, hogy nagy az igény a német nyelv tanulására.

Ménesi Flóra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése