FRISS

2018. március 22., csütörtök

Az öngyilkosság pszichológiai hátteréről Róka Lászlóval

A 13 okom volt (13 Reasons Why) című sorozatról szóló cikkünk második részében megkérdezzük Róka Lászlót, iskolánk pszichológusát a sorozat témájáról, azaz az öngyilkosságról és annak megelőzhetőségéről, illetve a saját életüket kioltani tervezők meggyőzhetőségéről, hogy mégis az élet mellett döntsenek.


Ön szerint mi vehet rá valakit arra, hogy véget vessen az életének?

Nagyon sok minden. Olyan helyzetekben jelentkezik, amikor azt érzi az ember, hogy nincs megoldása a problémáira, vagy nincs miért megoldást keresni. Ez egy érzés, egy lélektani krízis, és nagyon sokszor valamilyen betegség tünete, például a depresszióé. Ha kicsit az adott helyzetből eltávolodva gondoljuk át, akkor nagyon ritkán jutunk oda száraz logikával, hogy valóban logikus döntés véget vetni az életünknek, viszont ott, az adott helyzetben az ember nem így látja: vagy mert olyan jellegű nyomás van rajta, vagy mert valamilyen jellegű betegség elfedi azt, hogy volna miért folytatni, volna miért tovább harcolni, van jó dolog az életében.

A kamaszoknál mi vezethet erre, mi lehet ennek a hátterében?

A kamaszok sok szempontból olyanok, mint a felnőttek, sok szempontból meg nagyon nem. A kamaszkorral együtt jár, hogy sarkítottabban látnak, sarkítottabban élnek át érzéseket. Ha valami örömteli, az sokkal nagyobb öröm, nagyobb boldogság, de a kudarc, a szomorúság és a harag is sokkal erősebb, és sajnos kamaszkorban nagyon intenzíven tudnak átélni mélypontokat akkor is, ha olyan dolog, amin túl lehetne lépni, sokszor egy szerelmi bánat, egy bukás, egy sportkudarc, akár valamilyen tiltás is vezethet oda. Azonban sajnos a kamaszoknak is lehetnek pszichiátriai betegségei, sőt, egészen kisgyerekeknek is, és itt is bejön például a depresszió. A kamaszkorban megjelenhet az is, amikor az ember úgy érzi, hogy sehová sem tartozik, nem érzi a saját erősségeit, azt, hogy ő egy értékes ember.

Ön szerint, akik öngyilkosságot követnek el, azok valóban meg akarnak halni?

Nem mindenki. Nem lehet egyértelműen megmondani, de valóban sok esetben, például mikor valaki sokat beszél az öngyilkosságról, nem jelenti biztosan azt, hogy nem fogja elkövetni és csak figyelmet akar, mert az önmagában egy segélykiáltás, hogy figyelemre vágyik, tehát ezt önmagában is komolyan kell venni. Sajnos, van olyan, hogy baleset történik, van olyan, hogy valaki egy öngyilkosságszerű helyzetet szeretne eljátszani, hogy utána komolyan vegyék a problémáját, de túl jól sikerül. Van olyan is, hogy az ember egy nagyon nehéz helyzetbe, egy nagyon súlyos veszekedésbe kerülve, egy munkahely elvesztése után, stb. nem gondolja át, hanem a nagyon szélsőséges érzelmi válaszreakcióként lesz öngyilkos, holott, ha tudna egy kicsit várni, átgondolni, tudna kihez szólni, ez alakulhatna másképp is.

Mi jelenthet segítséget egy fiatalnak, akinek öngyilkossági késztetései vannak?

Bármi kapaszkodó, bármi, ami örömöt és boldogságot okoz, kivéve azt, ami nem valódi örömöt és nem valódi boldogságot okoz (pl. drogok), saját maguk értékelése, hogy tudják, hogy ők valóban értékesek és jó emberek, hogy van, aki szereti őket és van kivel megosztani a problémáikat. Az, hogy van olyan dolog, amit szeretnek, olyan cél, ami tudja őket tartani egy nagyon nehéz helyzetben, valami, amit el akarnak érni minden nehézség dacára, és nagyon sok esetben már az is megmentheti az embert az öngyilkos gondolatoktól, ha képes a jövőre gondolni, képes időben gondolkodni és nem csak a jelen szomorúságát, fájdalmát veszi, hanem képes elfogadni, még ha nem is érzi, de elfogadja, hogy nem tart örökké az a helyzet, amiben éppen van. Tehát nagyon sok kapaszkodó van, a gond az, hogy ha az ember egy ilyen érzelmi spirálba kerül, ami húzza lefelé, akkor nem feltétlen veszi észre bármelyiket ezek közül a kapaszkodók közül.

Ha látjuk valakin az ismerőseink körében az öngyilkosság szándékának jeleit, mit tudunk tenni azért, hogy nehogy megtörténjen a baj?

Sok mindent lehet tenni, egyrészt foglalkozni vele, beszélni vele, meghallgatni, és az alapján, amit mond, megfelelően reagálni, elfogadni, hogy nehéz helyzetben van. Sosem szabad azt mondanunk, hogy „ugyan, nem olyan nagy dolog”, mert de, igenis nagy dolog, bármiről is van szó, komoly dolog, nehéz, viszont segíteni kell neki visszaadni a jövőképet, azt, hogy bármilyen nagy is a probléma, túl fog rajta jutni, programot tervezni, illetve, lehet, hogy ezért később megharagszik, de ha kamaszokról van szó, szólni a szülőknek, szólni az osztályfőnöknek, hogy vigyázni kell rá, baj van, nekik pedig kötelességük orvos segítségét kérni, egyrészt mert egy ember élete veszélyben van, másrészt pedig azért, mert nagyon sok öngyilkosság mögött betegség áll, például pszichiátriai betegség, vagy azoknak valamilyen változata.

Mit lehet tenni, ha megtörtént a baj?

Ilyenkor már sajnos nem nagyon lehet tenni semmit. A hozzátartozóknak végig kell csinálni a gyászt. Gyászreakcióknál a legrosszabb, amikor az ember elfojtja, magába fojtja ezeket a dolgokat, és úgy érzi, hogy egyedül marad. Az egyik legrosszabb kérdés, hogy „mit tehettem volna, mit nem tehettem volna”. Borzasztó, és ez is egészen megbetegítheti az embert. Nem szabad ezzel egyedül maradni, keresni kell segítséget akár barátok, akár szakember személyében. Szegeden számos gyászfeldolgozó specialista van, nem csak pszichológusok, csoportban is lehet menni, de egyéni foglalkozást is lehet kérni. Szembe kell nézni a gyásszal, akkor is, ha magunkra haragszunk, akkor is, ha az öngyilkosra, ugyanis jellemző, hogy arra haragszunk, aki elment.

13 Reasons Why | Beyond The Reasons [HD] | Netflix

The 13 Reasons Why cast, producers and mental health professionals discuss scenes dealing with difficult issues, including bullying, depression and sexual assault.
A 13 Reasons Why alkotói által készített "Az okokon túl" című videó a témában, melyben megszólalnak szakértők és a sorozat színészei is.

Milyen mélységű fájdalom kell ahhoz, hogy valaki a halált találja az egyetlen „megoldásnak”?

Erre azért nehéz válaszolni, mert a fájdalomátélés mindig egyéni, és van, akinek egy iskolai bukás a legnagyobb fájdalom, van, akinek egy szakítás, van, akinek meg egy rémisztő, halálosnak tűnő betegségnek a diagnózisa. Van, aki egyszerűen elégedetlenné válik az életével, önmagát értéktelennek, gyengének, rossznak tartja, és ez kapcsolódik a mentális zavarokhoz, pszichiátriai betegségekhez.

Mik a jelei annak, ha valaki ilyesmire készül?

Többféle jele is van, az egyik klasszikus, hogyha elkezdi elajándékozgatni a dolgait, az egy nagyon intő, nagyon rossz jel. Általában ami a depresszió tünete, az mind lehet ennek a jele, tehát az örömre való képesség elvesztése, a társaságból való visszavonulás, bármilyen hirtelen változás rossz jel. Ha nem is az öngyilkosság jele, de rossz jel, ha hirtelen túl csendes lesz, vagy ha alaptermészetében csendesebb és hirtelen lesz túl harsány, ha nem értjük, hogy miért, de hirtelen mintha nagyon megkönnyebbült volna. Jele lehet az is, ha az öngyilkossági módok után kezd el élénkebben érdeklődni, ha arról beszél, hogy már úgyis mindegy, ha konkrétan kimondja, hogy öngyilkos lesz,vagy ha nem mondja ki, de a mondandójában arra találunk utalásokat, hogy nem tervez ünnepekre előre, vagy nincs jövőképe.


Tényleg segít a terápia ezeken az embereken, akik erre készülnek?

Igen. Sokszor hallom azt, hogy én nem hiszek a pszichológiában, pszichiátriában. A pszichológia ugyanúgy egy tudomány, mint például a biológia. Értelemszerűen nem 100%, hogy egy terápiával felgyógyul, vagy megerősödik lelkileg az ember, de sajnos ugyanígy nem 100% a számtalan (testi) betegség gyógyítása sem. A pszichológiában nehezebb, hogy sok dolog messze nem olyan egyértelmű, mint egy röntgenlelet, ami szintén nem mindig egyértelmű, de igen, a terápia segít. Ugyanígy a pszichiátria is, mikor azt mondják, hogy „én nem veszek be bogyót”, ilyenkor visszakézből felteszem a kérdést, hogy „akkor sem vesz be bogyót, amikor mondjuk más betegséget kellene gyógyítani?” Nagyon sok pszichiátriai betegségnek kőkemény orvosi alapja van.

Vannak visszaesők, akik pszichológusnál tett látogatás után újra megpróbálják az öngyilkosságot?

Sajnos, igen. Van, amikor nem ér célt a terápia, van, amikor sikeres kezelés után, akár évekkel később újra megjelenik egy-egy betegség. Sajnos, sokszor előfordul az is, hogy valaki többször is megkísérel öngyilkosságot. Ebbe beletartozhat, hogy nem meghalni akar, hanem másfajta figyelmet kapni. Ez megjelenhet újabb tragédia hatására, de feljöhet újra a régi is.
Ha valaki krízishelyzetben van a környezetedben, hívd az ingyenes lelkielsősegély-számot a 116-123-as vagy a 116-111-as telefonszámokon, vagy töltsd le az Unicef HelpAppot!

Dunszt Aliz


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése