FRISS

2018. február 12., hétfő

Továbbtanulási és pontszámítási kisokos 9. - A tanárképzés



Éveken át nézted, hogy tanítanak mindenfélére, és elgondolkodtál azon, hogy vajon mitől van rád az egyik tanár nagyobb hatással, mint a másik. Majd egyszer csak azon is elkezdtél gondolkodni: te magad hogyan csinálnád? És először még csak talán viccesnek találtad, hogy a barikád túloldalára lépj, de egyre inkább érdekelt ez a munka, miközben rájöttél, hogy ennek a barikádnak az ellenséges oldalán nem a tanárok állnak, hanem a tudatlanság, a műveletlenség, a butaság.

Ha ez nagyjából igaz rád, akkor már rég eldöntötted: tanár leszel. De ne felejtsd, a tanári tevékenység is élethosszig tanulás, és nem elég hozzá tudni, ismerni a szakjaidat, kell szeretni azt az érzést is, hogy ismeretet adsz át másoknak. Sok szakmához hasonlóan ez is hivatás, azaz ha csak munkaként, megélhetési forrásként tekintesz rá, hamar elérhet a kiégettség érzése.





A tanárképzés nem olyan régen újult meg, az orvosképzéshez hasonlóan alakították át: a legtöbb esetben hat évig tartó osztatlan és kétszakos képzéseket indítanak az egyetemek (külön karon), ez alól kivételt képeznek: a nyelvi szakok – az angol- és a némettanár kivételével – csak 5+1 éves formában indulnak, az erkölcstan- és etikatanári, a hon- és népismeret tanári, az ének-zene tanári, valamint a természetismeret-környezettan tanári képzések csak 4+1 éves formában indulnak. Mindezt egy ösztöndíjprogrammal is igyekeznek vonzóvá tenni.
A hatodik év pedig tulajdonképpen gyakorlat, tíz hétig kell kipróbálnod magad egy iskolában mentortanárod segítségével, amely után egy a módszertani és szakmai tudásodat bemutató portfólióval zársz. Ezután három gyakornoki év vár rád, ha találsz munkát - valószínűleg fogsz, mert tanárhiány van -, és egy újabb vizsga után lehetsz majd pedagógus I., és innen akár tovább is léphetsz  az életpályamodell rögös lépcsőin, amelynek jogi háttere folyamatosan változik.


Először olvassunk egy szubjektív beszámolót a szegedi egyetemről:


“Visszagondolva az egyetemi tanulmányaimat megelőző pár hónapra, amikor úgy döntöttem, hogy tanár leszek, azt kell mondanom, hogy ahogy sokan mások, úgy én is alábecsültem a tanári képzés nehézségét. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az osztatlan tanárképzés újkeletűsége miatt még nem terjedtek el a más karokéhoz hasonló rémtörténetek. (Zárójelben megjegyzem, hogy ezekre sem kell már sokat várnunk, ugyanis azok, akik meggondolatlanul vágtak neki a hatéves „kalandnak”, előszeretettel tulajdonítják sikertelenségüket az oktatási rendszer kudarcának.)
Természetesen nem állítom, hogy sétagalopp egyszerre két tantárgyat illetve a pedagógiai kurzusokat olyan szinten magunkévá tenni, hogy abból könnyedén profitálhassunk majd tanárként, de kellő elszántsággal és érdeklődéssel különösebb nehézségek nélkül megoldható. Ami hatalmas pozitívum, az az, hogy nagy számban pedagógusok tanítanak bennünket, akiknek érdekük, hogy jó példával járjanak elöl, így nagyon-nagyon ritka a rossz előadás vagy szeminárium, illetve a diasort felolvasó vagy igazságtalanul osztályozó oktató. Természetesen előfordulnak negatívumok is, hiszen átlagban nyolc-tíz vizsgánk van minden félévben, a szemináriumokon pedig előszeretettel adnak fel házi feladatot óráról órára, ám azt hiszem, a tény, hogy tanulni bizony muszáj, senkit sem lep meg, aki bármilyen egyetem mellett dönt.
Végeredményben úgy gondolom, hogy a kulcs ahhoz, hogy könnyedén vegyük a tanári képzés akadályait az az, hogy olyan szakokat válasszunk, amelyek tényleg közel állnak a szívünkhöz, és hogy hajlandóak legyünk azokat a részeket is kitéve-betéve megtanulni, amiket ki nem állhattunk a gimiben. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy igazán jó tanárok akarjunk lenni. Nagy szükség van most rájuk.


Magyar-angol osztatlan tanárképzés”



A következőben két pontszámítási példa következik, amely előtt olvassátok el a tanárképzés speciális követelményeit, valamint a SZTE tájékoztatóját.

Angol-történelem szakos tanár szeretnél lenni:

A gimnáziumi jegyeid úgy alakultak, hogy a választott tárgyaidból ötös, a többiből négyes, a természettudományos tárgyból hármas és négyes jegyet szereztél a szükséges években, ez 86 pont.
Az érettségi átlagod 70% lett.
Tanulmányi pontok: 156 pont.
Az érettségi előírás: angol (E) és történelem tantárgyak voltak. Jónak érezted magad töriből is, ezért két emelt szintet választottál: az angolod 88 % lett, a történelem 75%.
Érettségi pontok: 163 pont.
Mivel két emelt szintet is bevállaltál, és 45 % felett teljesítettél, 100 pontot kapsz.
Plusz pontok: 100 pont.
Mivel az érettségi pontos magasabb, ezt duplázzák.
Összesen tehát 426 pontod lett. Tavaly az SZTE Tanárképző Karán erre a szakra, állami képzésre 321 volt a ponthatár, tehát simán bekerültél volna, de más egyetemre is . Ne felejtsd el azonban: alkalmassági vizsga is van, amelyhez motivációs levelet kell írnod, fel is kell töltened az e-felvételi oldalán a dokumentumok közé, és magaddal is kell vinned a vizsgára, amelynek időpontjáról értesítést fogsz kapni.





Biológia-rajz szakos tanár szeretnél lenni. Miért ne?

Ebben az esetben kicsit mások a feltételek: nincs kötelező emelt szint, viszont nemcsak pedagógusi alkalmassági vizsga van, hanem gyakorlati vizsga is rajzból, amely térítésköteles. Magyarból, történelemből és idegen nyelvből négyes voltál, matematikából hármas, de biológiából mindig ötös, így ez 80 pontot ad ki.
Az érettségi átlagod, sajnos, csak 73% lett.
Tanulmányi pontok: 150 pont.
A választott érettségi tárgyakból a középszintű biológia 77% lett, emellé legjobban a magyar sikerült, 77 % -osra.
Érettségi pontok: 159 pont.
Összekaptad magad a tavaszi nyelvvizsgaidőszakra, és megcsináltál egy középfokú angol nyelvvizsgát, ahol ugyan az íráskészséged 50 %-os volt, de a többi felhúzta 61 %-ra, ráadásul a nyelvvizsgadíjat is visszakaptad, így lett egy nyelvvizsgád - és nem utolsó sorban 28 pontod (amúgy a diplomához is kell majd ez).
Plusz pontok: 28 pont
Összesen van tehát: 329 pontod. Emellé, természetesen, itt is kötelező elem a motivációs levél és az alkalmassági vizsga. Tavaly az SZTE ilyen szakán 358 pont volt a ponthatár, azaz nem jutottál volna be, de elkezdhetted volna  a tanulmányaidat az ELTÉ-n vagy a Nyíregyházi Egyetemen, mert ott csak 314, illetve 318 pont volt a bejutáshoz szükséges teljesítmény mércéje. Tehát, ha tényleg ezt akarod, ne csak egy egyetemet jelölj be.  Persze, ilyenkor meg kell fontolni, hogy vállalja-e a család az albérlet terhét, vagy még egy próbálkozás lesz a vége. A kollégium is lehetőség, de ezzel, ennek feltételeivel majd csak a tanév végén foglalkozunk.





Novotny Katalin


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése