FRISS

2017. december 2., szombat

Interjú Róka László iskolapszichológussal a szexuális bűncselekményekről - 2.

Takács Tamara, iDeák: Milyen gyakran fordulnak elő a Harvey Weinstein vagy a Kevin Spacey által elkövetettekhez hasonló bűncselekmények?

Róka László: Ezt talán még nehezebb megbecsülni, mint általában a szexuális bűncselekményeknek a többi részét, nagyon magas az úgy nevezett látencia, nagyon kevés olyan áldozat van, aki ezt elmeri mondani. Egyrészt, bármennyire is áldozatai ennek, szégyellik. Szégyellik, ami velük történt, ez egyfelől egy irracionális, de egészséges emberi érzelem, mert erre gyakran így reagálnak - függetlenül a bűncselekmény jellegétől - az áldozatok, tehát a zseblopást is szégyelljük időnként, hogy hogy lehettünk ilyen óvatlanok és buták; amott meg, hogy lehettünk ilyen gyengék, vagy hogyan adhattunk esetleg bármi félreérthető jelzést. Természetesen nem arról van szó, nem adtak semmiféle félreérthető jelzést, maximum nem artikulálták kellőképpen, időben azt, hogy ők elég erősek ahhoz, hogy ez ne forduljon elő a zaklatók fejében. Viszont hogyha egy férfit ér ilyen jellegű bűncselekmény, akkor lehet, hogy még kisebb arányban fedik ezt fel, mert a tradicionális nemi szerepekhez rendelt értékekhez a férfiaknál hozzátartozik, hogy mindent megtesz, mindent kibír, mindent elhallgat, nem beszél az érzéseiről, így nem vállalja fel a betegségét, sem azt, ha ő áldozattá vált, és ez így még nehezebb. Függetlenül attól, hogy homoszexuális-e az áldozat vagy sem.
Embed from Getty Images


Szabó Ákos, iDeák: Van különbség aközött, hogy valakit szexuálisan zaklatnak, illetve szexuális erőszak áldozatává válik?

Róka László: Fokozati különbség. Fokozati különbség van, egy vaskos beszólás, egy szexuális utalásokkal tűzdelt szóbeli inzultus is nagyon komoly lelki sérüléseket okozhat, de értelemszerűen nőknél sokkal-sokkal durvább akár egy fogdosás jellegű zaklatás, és ugye még sokkal-sokkal agresszívabb dolog, amikor maga a nemi erőszak is megtörténik.

T. T.: Sok helyen lehet arról is olvasni, hogy a legtöbb nemi erőszakot elkövető egy ismerős vagy rokon.

Róka László: Ez így van. Szerencsére a köztudatból is kezd egyre inkább kikopni az, hogy (bocsánat az allegóriáért) Piroska vörös miniszoknyában billeg végig a VIII. kerületben éjszaka, és a bokorból előugrik a farkas, akit még soha nem látott, és megerőszakolja. Sajnos, megtörténik ez is. Csekély összefüggés van aközött, hogy a későbbi áldozat mennyire öltözködik kirívóan. Valóban, nagyon sok esetben, a felderített esetek kétharmadában az erőszaktevő ismeri az áldozatot és valamilyen módon hatalma van felette. Ez jelentheti azt, hogy a felettese, mint például Hollywoodban történt, illetve sajnos Magyarországon is felröppentek ilyen hírek; vagy a rokona, beszélhetünk itt olyan vérfertőző dologról is, mint például nagybácsi, nagyszülő, vagy szülő; vagy szomszédja, és fizikai erőfölénye van vele szemben; de ne felejtsük el azt a verziót sem, ahol a házastárs az elkövető, mert erről nagyon sokan valamilyen módon megfeledkeznek, hogy „Ó, hát egy házasságban kötelessége a feleknek, másrészt, az úgy is a családban marad”. Nem, nem marad a családban, hogyha a férj erőszakolja meg a feleségét, az is bűncselekmény. Sokszor eltűri ezeket az áldozat azért, mert mondjuk a kenyérkereső az elkövető. Az is ugyanúgy nemi erőszak, és nagyon sok ilyen helyzetben, főleg családban, iskolában vagy munkahelyen egy erős hatalmi vagy hierarchikus rendszerben nagyon erős pénzügyi függés van az erőszaktevőtől.
Embed from Getty Images


Sz. Á.: A piroskás párhuzamra visszatérve: a rendőrségnek volt egy „Tehetsz róla, tehetsz ellene” nevű kampánya, erről Ön mit gondol?

Róka László: Igen, csak azért, hogy elhatárolódjak a lehető legerőteljesebben, ez a Baranya megyei Rendőr-főkapitányságának volt a kisfilmje 2014/15-ben, ha jól emlékszem, én 2017-ben a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon dolgoztam, és a Baranya megyei pszichológus kollégát meg sem kérdezték erről a kisfilmről. Egyrészt, szögezzük le, hozzájárulhat az az áldozat is ahhoz, hogy áldozattá válik. Nagyobb részt olyan formában, hogy nem jól reagál azokra a kis apróságokra, amelyekkel az elkövető jóval a bűncselekmény előtt elkezdi tesztelni, feltérképezni őt. Meghunyászkodónak tűnik, nem lép fel a kisebb beszólogatások ellen, nem úgy viselkedik, hogy saját magát erősnek és kompetensnek mutassa, megriad a fizikai közelségtől, ledermed és nem beszól, nem visszaüt akár, sok esetben ez mind egy olyan viselkedés, ami sok esetben az áldozattá váláshoz vezethet.
Másrészt, ez a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” kisfilm azt sugallta - már amennyit én láttam belőle (ez szubjektív vélemény, ez a vélemény nem képviseli az egyetemes pszichológiát) - hogy a lány kihívó ruhában ment el egy buliba, egy diszkóba, ott elkezdett incselkedni fiúkkal, akik aztán utána nem vették a lapot, amikor utána a lány már nemet mondott, és így vált áldozattá. De ez a videó alapvetően a férfiakra is sértő, mert egy olyan ösztönállatnak mutatja be őket, akik nem tudnak lehiggadni, és nem veszik a lapot, hogy nem. Lehet benne igazság, létezik ilyen eset is, különösen olyan szórakozóhelyeken, ahol legalább alkoholt fogyasztanak, de sajnos, tiltott szereket is. Ilyenkor értelemszerűen megint másképp működik az emberben a kontroll, és van valóságalapja ennek is. Ellenben, ha valaki ilyen módon is válik áldozattá, az, hogy ezt felhánytorgatják neki, illetve eleve az, hogy egy ilyen kisfilmmel egy kalap alá vesszük az összes nemi erőszak vagy szexuális zaklatás áldozatát, azt úgy gondolom, hogy minden szexuális zaklatás áldozatára hátrányos.

Részlet a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vitatott kisfilmjéből.

Sz. Á.: Ha jól tudom, Ön is dolgozott olyan segítőközpontban, ahol áldozatokkal foglalkoztak. Egy ilyen esetet ők hogyan tudnak feldolgozni, vagy egyáltalán képesek erre?

Róka László: Közel négy évig dolgoztam a Csongrád megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, illetve gyámügyi és igazságügyi főosztályán, az áldozatsegítőknél pszichológusként, és elég sok nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekménnyel találkoztam, ez a jogilag korrekt megnevezése. Gyakorlatilag nehezebbek voltak ezek az esetek, mint amikor egy emberölés áldozatának a hozzátartozójával találkoztam, némelyik eset legalábbis. Ilyenkor, nem egyszer pszichiátriai tüneteket produkálnak az áldozatok, tehát akár még hallucináció is jelentkezhet, és nagyon erős szorongás is a testi tünetek mellett. Egyébként a szexuális funkcióban nagyon komoly zavart szenvedhetnek, nőgyógyászati tünetek is jelentkezhetnek, ezek nagyobb részt a szakorvosi beavatkozást igénylő tünetek.
Embed from Getty Images

Ha a normál élettani részét vagy a klinikai pszichológiai részét nézzük, az elkerülő magatartás borzasztóan gyakorian megjelenik. Ha azt nézzük, hogy nem mer hasonló közegbe menni, mint ahol a bűncselekmény történt, ez extrém esetben kihathat arra, hogy a munkahelyét elhagyja, tanulmányait otthagyja, ne adj’ isten, nem mer hazamenni, mert nem tudja otthon sem biztonságban érezni magát. Egyébként ezek a tünetek, ezek az utóhatások hasonlítanak például a betöréses rabláshoz, csak ebben az esetben az áldozatnak a saját otthonát szentségtelenítik meg egy betöréssel, nem pedig a testét. Aztán, ami még gyakran megesik az, hogy a trauma után akár hónapokkal egy egyébként teljesen semleges inger hatására, például egy hasonló színű ruhadarab, vagy közeg, egy hasonló illatú arcszesz, bármi apróság kiválthatja azt az áldozatban, hogy hirtelen előtörnek belőle az érzések. Ezt flashback jelenségnek hívjuk. Olyankor nagyon élesen a vizuális emlékek, a hangok, a fájdalom érzése, a félelem, megalázottság érzése, mindez feltör belőle olyan intenzitással, mint a legelején.
Azt, hogy hogyan dolgozzák fel az áldozatok, az mind-mind egyedi eset. Az első lépés abban segítené őket, hogy a jelennel tudjanak foglalkozni. Hogyha már letartóztatták az elkövetőt az általában segít valamennyit, viszont fontos volt általában az is, hogy a bírósági procedúrán nem ott a bíróságon, hanem előtte/utána a pszichológus segítse át a kliensét abban, hogy merje elmondani, mert fájdalmat okoz az is, hogyha beszél róla. Szégyenteljesnek tűnik sokszor az, hogy el merje mondani az ügyészségnek a bíróság előtt. Ezen felül nemcsak egy kihallgatáson, tárgyaláson kell túlesniük. Törekvés van a rendőrségen és a bíróságon belül is, hogy áldozatbarátabbá tegyék az eljárást, hogy ne kelljen szembesítésen részt venni, ne kelljen személyesen találkozni a elkövetővel, szintén kérhetik ilyen jellegű bűncselekményeknél az adatok elzárását, magyarul hogy az elkövető ne lássa a periratán az áldozat lakcímét, telefonszámát. De sajnos ez még nem tökéletes. Halad a dolog, de még további fejlődésre van szükségünk ezen a téren is.

Az interjú következő részében szó lesz például arról is, kikhez forduljon az, akit hasonló bűncselekmény ér.



Szabó Ákos, Takács Tamara


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése