FRISS

2017. november 19., vasárnap

Síkságtól a hegyekig - a 11. c erdélyi útja

2017. 10. 21-én elmentünk osztálykirándulásra. Mi, a 11. c osztály. Ez nem egy egyszerű osztálykirándulás volt, hanem testvériskolai kapcsolatot mentünk kialakítani Székelyföldre, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziummal. Ezt a Határtalanul program tette számunkra lehetővé.

A csíkszeredai Milleniumi templom. Fotó: Kocsis Klára tanárnő
Két napon keresztül az ottani 11. f osztállyal voltunk együtt. Ebben a két napban kirándulni mentünk: megnéztük a Szent Anna-tavat, amely egyszerűen gyönyörű volt. A tavat körbe vette egy erdő, és a fák színei tarkábbnál tarkábbak voltak. Már ezen a napon kezdtünk abban reménykedni, hogy talán látni fogunk medvéket. De sajnos, ez nem így történt. Ezután visszamentünk ebédelni a koliba, és utána átmentünk Csíkszeredából Csíksomlyóra. Ott megnéztük a kegytemplomot és a borvízforrást. (Mint kiderült, Erdélyben a borvíz egyszerűen szénsavas vizet jelent.) Este betekintést kaphattunk a városi életbe. Kisebb csoportokra osztódtunk, és megmutatták a többiek nekünk az ottani látnivalókat. A városban sok régi, díszes épület volt. Ilyen például az ,,Angyalkás” templom is. Sétálás közben sokat beszélgettünk az erdélyiekkel. Nagyon kedvesek, viccesek és közvetlenek voltak.



A harmadik napon elmentünk a gimnáziumukba. Hatalmas és nagyon szép építmény, úgy néz ki kívülről, mint egy kastély. Az igazgató úr tartott nekünk beszédet, majd a figyelem egy idős úrra szegeződött, aki átélte az 1956-os forradalmat. A története nagyon megrázó volt. Elmesélte, hogy miért került be a börtönbe, hogy ott mit tettek vele, és mi volt a szabadságának az ára. Azért tartóztatták le, mert forradalmár volt, a börtönben szinte kínozták őt és a társait. Kemény közmunkát kellett végeznie, és úgy  megverték, hogy később az egyik veséjét ki kellett műttetnie. Majd sor került egy elbeszélgetésre, ahol próbálták meggyőzni, hogy írjon alá egy lapot, amivel konkrétan a magyarok ellen fordult volna. Miután elmondta a történetet, hatalmas tapsot kapott. Az osztályok nagy részének az arcán a döbbenet látszódott. Ezt követően a két osztályból 3-3 ember elment koszorúzásra, amíg a többiek kürtős kalácsot sütöttek. Megtanulhattuk minden lépését az elkészítésének (kivéve a receptet). Ilyenkor már elindult a két osztály között a viccek mesélése és még több beszélgetés egymással. Miután a többiek visszaértek a koszorúzásból, elindultunk megnézni az ezeréves határt. Az idő nagyon rossz volt, fent álltunk egy hegy tetején, és akkora köd volt, hogy az előttünk lévő embert is alig tudtuk látni. Mire az ezeréves határhoz értünk, kitisztult az idő. A romokra koszorúk voltak felakasztva megemlékezés céljából, és a rom melletti dombon emlékoszlopok álltak. Aztán az idő miatt (elkezdett esni az eső) visszaindultunk a buszhoz és hazamentünk Csíkszeredába. Este megint a másik osztállyal lehettünk. Most nem néztük meg újra a várost, mert szakadt az eső, hanem kipróbáltuk az ottani McDonaldsot, aminek Chicken’s volt a neve és egyáltalán nem volt olyan, mint a Meki. Nagyon jókat beszélgettünk mindenkivel, mivel itt már nem osztódtunk kisebb csoportokra.
Fotó: Kocsis Klára tanárnő
A negyedik nap reggelén hazaindultunk. Tudtuk, hogy 12 órás út vár ránk, de nem csináltunk problémát ebből, mert mindenki nagyon örült annak, hogy sikerült kiépítenünk a testvérkapcsolati viszonyt, és új barátokra tehettünk szert. Jó tudnunk, hogy 800 km-rel ha arrébb megyünk, és átmegyünk a határon, akkor ott is várnak ránk magyarok, akiket bátran hívhatunk barátoknak.


Erődi Réka 11. c

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése